A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
A SZÍV - 1992. ‘HpVLMQT.Jt 495 Viselhetem a keresztjeimet zúgolódva, lázadozva, rúgkapálva ellene. Elmúlik ettől a problémám? Nem, hanem még bonyodalmasabb lesz így az életem: belső békém felborul, állandó elégedetlenség zaklat, környezetem kifárad a sok zúgolódás, zsörtölődés miatt. Ha Jézussal együtt viszem keresztemet, ha egyesülök vele a mindennapok apró áldozatában, akkor könyebb elviselni mindent. Erről tesz tanúságot egy siket, vak hölgy: „Hogy süket vagyok, vak és néma, nagyon fáj, de tudom, hogy ez a fájdalom Isten szerető öleléséből származik!’' Hogy milyen hangulat van egy szociális otthonban, a sérültek egy intézményében, egy családban - attól függ, hogy mennyire ismertetem meg sérült testvéremet Krisztus szeretetével, mennyire vezetem rá az áldozat értékeire, s mennyire tudjuk átadni magunkat Krisztusnak - mások javára! Küldetése van a sérült embernek a megváltásban, a szeretet továbbadásában, közvetítésében. Hogy küldetését mennyire tudja teljesíteni, nagymértékben azokon múlik, akik foglalkoznak a sérült emberekkel, mennyire értékelik az örökkévalókat, az örök értékeket. Mindannyiunknak szól Helen Keller hitvallása: „Hiszem, hogy az életet azért kaptuk, hogy növekedjünk a szeretetben!” Ha tudunk növekedni a krisztusi szeretetben mindannyian: sérültek és egészségesek, idősek és fiatalok, akkor szívünkből, szívükből fakad a hála: „Köszönöm Istennek fogyatékosságomat, mert általa találtam meg munkámat, magamat, Istenemet!” Mert a nehézségek felajánlása, a szüntelen áldozódás egy cél érdekében lehet hivatás. De át kell ölelnem ezt a hivatást, tudatosan nevelni magam a szüntelen átadásra. „Úgy kell élnünk, hogy észrevetessük másokkal: Krisztus bennünk van!” szólít fel egy 13 éves mozgássérült, vak fiú, aki valóban Krisztusból, a szentségekből él; 12 éves korában kérte a keresztség szentségét, ekkor ismerte meg Jézus szeretetét. Látássérült testvéreink közül többen vállalták már azt a küldetést, hogy áldozódnak papjainkért, szerzeteseinkért, szolgálatukhoz biztosítják az imádságos és áldozati „hátteret”, hogy leesdjék számukra a szükséges kegyelmeket. Naponta imádkozhatjuk velük együtt: Jézus Szíve! Márián keresztül Neked ajánlom napomnak minden megpróbáltatását, különösen látássérülésemet és mindazokat a problémákat, melyeket egyedül Te ismersz, Jézusom! Ezen áldozatokon keresztül egyesülök Veled, a Szentatya és hazánk apostoli szándékaival. Amen.
