A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

A SZÍV - 1992. KOVlM'B'EH. 485 rény magatartás mögött egy - nem tudatos - mindenhatóság-érzés és mindenfajta botlást kizáró tökéletességigény húzódik meg. Hogyne bi­zonytalanodna el az olyan ember, aki mindenkiért és mindenért, a vélet­lenekért és előre ki nem számítható dolgokért is felelősnek hiszi magát. Emberi erőt meghaladó dolgot vár el önmagától: csalhatatlan ítéletalkotást és hibátlan cselekvést. Talán azért, mert nem éli meg, hogy Isten ugyan megajándékozott minket a szabadsággal, de a felelősséget is megosztja velünk - ha hagyjuk. A szülő pl. csak bizonyos határig felelős gyermeke személyiségéért, mert a gyerek genetikai hozománya pl. már nevelői fe­lelősségén kívül esik. Csoportlét néha csökkenti a felelősséget: ismerjük az egymagukban csöndes, csoportban randalírozó gyerekeket. De a közösen vállalt felelősség fejlesztheti is az egyén felelősségtudatát. Felelősen gondolkodó és cselekvő embereket csak felelősen visel­kedő szülők, felnőttek tudnak nevelni, főként mindennapi életük példájá­val. De azért segítséget jelenthet, ha ötleteket adunk ahhoz, hogy az elméletek és ismeretek bankóját a nevelők miképpen válthatják a nevelés­ben aprópénzre. Tehát a kiinduló képlet a gyakorló számára: 1. helyes minta, 2. megfelelő légkör, 3. gyakorlási lehetőség. 1. Régi szólásmondás szerint hiába prédikálja a vizet az, aki a bort issza... Mélyebb nyomokat hagy a szülő viselkedése a mindennapok során, mint a szava..., s ezek a „nyomok" még hosszú évek múlva is kicsírázhat­nak. A minta az az alap, ami nélkül minden más csak a „levegőben lógna". Nézzünk meg példának egy láncolatot: csavargó, hazudozó gyermek. Az anyuka szavaival óvná a gyermekeit a rossztól, de ő maga eladja a gyere­kek nagymamától kapott magnóját, dzsekijét, a villanyórát kikapcsolják, nincs ennivaló, mert nem erre költi a pénzt... Pedig a nagymama szorgal­masan dolgozik és rájuk költi minden pénzét. De állami gondozott volt, így nem volt mintája arra, hogyan nevelje felelősségre gyermekét, aki viszont már a felelős viselkedés mintáját sem tudja továbbadni gyermeke­inek. 2. Ez a példa azt is mutatja, hogy a minta ugyan nélkülözhetetlen, de egymagában nem elég. A legéltetőbb légkör a bizalom. Szép irodalmi példa erre V. Hugo Nyomorultak c. regényében Jean Valjean, akit mint rossz útra sodródott jószándékú embert a püspök előlegezett bizalma vissza tud fordítani a jó út felé. Mert a jóslatok beteljesednek, rendszerint azért, mert megjósoljuk őket. Az a gyermek, aki mindig csak azt hallja, hogy ő milyen megbízható, az előbb-utóbb igyekszik megfelelni a róla alkotott képnek. Aki viszont az ellenkezőjét hallja, az a végén feladja, hogy kikerüljön ebből a skatulyából, szinte hozzászokik a gondolathoz, hogy ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom