A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-10-01 / 10. szám
A SZÍV - 1992. SZ‘LVmM.VE.%. 443 Én arra igyekeztem példát mutatni előttük, hogy minden keresztény kötelessége Isten akaratát keresni, felismerni és követni. És ha valaki azt ismeri fel, hogy vele Istennek az a terve, hogy feleség legyen, akkor ez számára Istennek szentelt életállapot. Neki akkor ezt kell maradéktalan elkötelezettséggel és odaadottan fölvállalnia. Ha ezek a kislányok végül - akárhány százalékban - családanyák lesznek, de ilyen értelemben odaadottan, akkor ez a néhány napos lelkigyakorlat mégiscsak HIVATÁSébresztő volt \ lesz számukra, mert hozzásegíti őket a nekik rendelt boldogság felismeréséhez és eléréséhez. (B.E.) CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM... Pálos Antal Egy //igazi” vértanújelölt A kommunisták börtöneiben mindig érzékelhető volt a politikai változások hullámverése. Ha a moszkvai irányítású „helytartók” erősnek és szilárdnak érezték magukat, akkor a rabok élete is némileg elviselhetőbbé lett. De ha valami „imperialista hatalomvágy” felerősödött, éreznünk kellett a különböző szigorításokat. így történt aztán, hogy 1958 nyarán, a hatalmát vérrel-vassal visz- szaállító hatalom létrehozta Márianosztrán az ún. osztályidegen börtönt horthysta katonatisztek, rendőrtisztek, detektívek, kulákok, papok és másfajta „osztáyidegen” népség számára. Egy éven át sem napi séta, sem könyv, sem kedvezmény nem létezett. De valakinek a büntetésvégrehajtás korifeusai közül az az ötlete támadt, hogy ezt a sok„naplopót” foglalkoztatni is lehetne, s így valami haszna lenne belőle a szocialista államnak. A rabokkal nagyméretű szőnyegszövő gépeket csináltattak, né- hányan a rabok közül ismerték, vagy megtanulták ezt a mesterséget, és ezek betanították a többi rabot is, és lassanként elkészültek a szebbnél szebb szőnyegek. Dolgoztak a papok is. Csaknem valamennyi egyházmegye és szerzetesközösség képviselve volt. Itt élt e kicsiny történet hőse, Feri barátom is. Lelkesedése és kalandok után vágyó szíve fiatal pap korában elvitte őt Dél-Amerikába, de szervezete nem bírta az ottani időjárási adottságokat, és visszajött hazájába. Egy plébániát vezetett valahol a jugoszláv határ mentén. Ez a vidék
