A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
420 KATOLIKUS LLLKlS'tqi TÁJÉKOZTATÓ A SZENTATYA SZEPTEMBERI IMASZÁNDÉKA ... hogy az AIDS-betegek és hozzátartozóik Istennél találják meg vigasztalásukat. A világ csak most döbben rá, milyen mértékben sújtja az AIDS-betegség. A „hidegháború” idején az atomhalál réme fenyegette az emberiséget. Most egy másik rém: az AIDS. E baj lényege: megbénítja a test ellenállóképességét bármilyen fertőzéssel szemben. Az orvostudomány egyelőre a győzelem reménye nélkül vette fel vele a harcot. Ez a betegség nemcsak az orvosokra tartozik. Elsősorban erkölcsi kérdést vet fel. Ezért a vallás, a hit is fontos szerepet kap. A HIV-vírus áldozatai ugyanis - maguk a betegek és a hozzátartozóik - csak a hitből meríthetik a lelki erőt szenvedéseik elviseléséhez: az örök élet reményét és azt a vigasztaló tudatot, hogy van értelme az ő szenvedésüknek is. Főleg a fiatal nemzedék sorsa aggasztó. Leginkább Őket fenyegeti illetve sújtja a ragály. Magáért az emberiség jövőjéért kell tehát cselekedni. Feladata ez a társadalomnak is, az egyháznak is. De vajon mit lehet tenni? Hogyan lehet megállítani a baj terjedését? Hiszen az orvosok egyelőre tehetetlenek. Amíg Ők az ellenszer megtalálásán fáradoznak, addig minden jószándékú ember dolga, hogy az igazi értékek felé forduljon. Mindenki saját maga, elsősorban. De segítsen is másokat, hogy ezeket az igazi értékeket mindenki megtalálja, magáévá tegye. Ez a járvány ugyanis az erkölcsi-vallási értékek súlyos válságát jelzi. Mégsem szabad elfordulni megvetően a betegektől. Ezek nagyon kívánják, hogy megértsük, irgalmas jósággal szeressük és segítsük őket. A beteg ember - minden beteg ember - az egyház különleges gondoskodásának a tárgya! Krisztus tanítványa tehát nem maradhat közömbös irányában. Sajátos együttérzésünk és szolidaritásunk a tetteken kívül imáinkban is nyilatkozzék meg. Kérjük Urunkat, hogy legalább a lelkűket gyógyítsa meg. Térjenek vissza Istenhez, találjanak vigaszt és békét. All ez a betegek családtagjaira is.
