A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
416 .kjsszíV” - szzvffliTtosvogdm Az éjszaka kellős közepén kinyílt a szekrény ajtaja és lassan, mint a csiga kimászott belőle az iskolatáska. Bori ágya szélén megállt és sorra kimásztak belőle a könyvek, a füzetek és írószerek. Még egy szép alma is ott piroslott közöttük. Elsőként a könyvek nevében így szónokolt az irodalmi olvasókönyv:- Mi, könyvek vagyunk a legfontosabbak. A tanárok és a tanulók belőlünk merítik tudományukat. Mi őrizzük, mi adjuk tovább az emberi tudás kincseit.- Arról se feledkezz meg, szólt közbe a földrajzkönyv, hogy mi vagyunk a legszebbek! Egyforma nyomtatott betűk sorakoznak katonás rendben és alig akad hiba ebben a betűrengetegben. Bezzeg a füzetekben csak úgy hemzsegnek a nyelvtani és helyesírási hibák.- Nagyon fenn hordjátok az orrotokat, szólalt meg szemrehányóan Bori együk füzete. Szerényebbek is lehetnétek, mivel titeket okos felnőttek készítenek. Gondos szemek vizsgálják meg soraitokat, mielőtt kinyomtatnák a gépeken. Mi füzetek azonban nagyon fontosak vagyunk, mivel a mi segítségünkkel gyakorolják a tanulók az írást, fogalmazást és számolást. Bennünk készítik el rajzaikat és fejlesztik kezük ügyességét.- Azt azonban, remélem, nem állítjátok, jegyezte meg a természetrajz könyv, hogy ti vagytok a szebbek. Némelyik füzet szamárfüles és tinta-pacnik csúfítják. Sok gyerek írása hasonlít a macskakaparáshoz.- Ebben igazad van, jegyezte meg a magyarfüzet, de nekünk is van egy különös értékünk. Nincs két egyforma írás, amint nincs két egyforma ember. A bennünk található betűket, szavakat nem a gépek nyomtatják, hanem élő kezek írják. Ez is valami. Sokszor múzeumban őrzik egy-egy híres ember kezeírását.- Hagyjátok abba ezt az értelmetlen vitát, szólt közbe az öreg töltőtoll. Mindkettőtökre szüksége van a tanulónak, kiegészítitek egymást. Amint minket sem nélkülözhetnek, akik a kezükbe simulva írjukabetüket, készítjük a rajzokat.- Rólam se feledkezzetek meg - kérte a pirosarcú alma -, hiszen az iskolában is enni kell és a tízpercekben én is segítek eltüntetni a gyerekek éhségét. - Odakint már világosodott, ezért a táska biztatta lakóit:- Gyertek csak szépen vissza, hiszen nemsokára itt a reggel és úgy illő, hogy Borika ott találjon minket, ahová helyezett! Rend a lelke mindennek. Mikor Bori reggel fölébredt, azonnal a szekrényhez lépett. Elővette
