A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
296 'KWTOLI'KllS L'LLKJS'íqi TLJÁXiOZTaTÓ Korunk társadalmi életét jellemzi a demokrácia és a pluralizmus. Jogos igények, de ezeknek is megvannak a maguk határai. Szavazással nem lehet dönteni az erkölcsi értékekről, az alapvető emberi jogokról, így a megfogant élet sorsáról sem. Társadalmunk pluralista jellegű, vagyis jellemzi, hogy a különböző világnézetű, felfogású embereknek kell együtt élniük és egymást elviselniük. Jogos igény, hogy a másik embert vagy embercsoportot elfogadjuk, még ha másképpen gondolkodik is. De elfogadhatatlan a pluralizmusnak az az értelmezése, amely az emberi élet ellen támad. szavazással nem lehet dönteni az erkölcsi értékekről, az alapvető emberi jogokról, így a megfogant élet sorsáról sem A Magyar Katolikus Püspöki Kar tudatában van annak, hogy nyilatkozata a magzati élet teljes jogú védelmében sokak részéről visszatetszést, vitát, sőt ellenkezést vált ki. De annak is tudatában van, hogy az emberi természetből fakadó igazságot és jogot védelmezi, amikor fölemeli szavát a megfogant élet védelmében. Megkívánja ezt az Isten és emberek előtti felelősségéből eredő küldetése. A katolikus tanítás hirdetésével az emberek javát szolgálja. Akik viszont a katolikus egyház álláspontját nem tudják elfogadni, azokat tisztelettel arra kérjük, hogy először önmagukban tisztázzák a magzati élet értékét: a magzat már emberi élettel rendelkezik és ezt tiszteletben kell tartani. A magzati életnek a lefokozása az emberi élet általános leértékelését jelenti, amely igen súlyos erkölcsi következményeket von maga után egyéni és társadalmi szinten egyaránt. a magzati élet lefokozása az emberi élet általános leértékelését jelenti elfogadhatatlan a pluralizmusnak az az értelmezése, amely az emberi élet ellen támad V. Mindezek alakiján a Magyar Katolikus Püspöki Kar mindenekelőtt a magyar törvényhozáshoz fordul, hogy az abortusz kérdésében az élethez való alapvető emberi jogok alapján döntsön, amelyek korlátozás nélkül kiterjednek a magzati élet védelmére is, az orvosok lelkiismereti szabadságára is. A törvényhozást kötelezi az erkölcsi értékek, az alapvető emberi jogok csorbíthatatlan védelme. A törvényhozó testület csak akkor áll hivatásának a magaslatán, ha meri vállalni az élet teljes körű védelmét és csak így szolgálhatja az egész nemzet erkölcsi felemelkedését. Az élet védelmét azzal is mutassák ki, hogy a családok gyermeknevelési