A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-11-01 / 11. szám

December 10 - ADVENT 2. VASÁRNAPJA MI IS A BŰN? 487 A szentmise olvasmányai: íz 11,1-10: Eltölti majd földemet az istenismeret. Róm 15,4-9: Karoljátok fel egymást, amint Krisztus is felkarolt titeket. Mt 3,1-12: Őszinte bűnbánattal készüljünk az Úr eljövetelére. Mit értünk halálos bűnön ? Az ember teljes szabadsággal és világos tudat­tal egy új életmódot, állapotot választ: kizárja Istent az életéből, és így egyedül marad. Következménye a kárhozat: Isten szentesíti azt, amit az ember akart. Egy angol író, C. S. Lewis erős képpel fejezte ezt ki: ha Isten egy autóbuszt küldene a pokol kapujához, hogy elvigye azt, aki az égbe akar menni, de azzal a feltétellel, hogy mielőtt bárki a kocsiba lép, azt mondja: „Bocsánatot kérek” — nem len­ne jelentkező. Halálos bűn nincs végzetes választás nélkül. A bűnnek ez a felfogása abban a hitünkben gyökerezik, hogy Isten igaz­ságos és jó. Nem utasít vissza senkit, aki őt vissza nem utasította; „nem töri el a megrokkant nádat, a pislákoló mécset nem oltja ki” (Mt 12,20). A bűn helyes teológiáját csakis Isten helyes képének alapján alkothatjuk meg. Arra a kérdés­re, hogy mi a halálos bűn, az örökös kárhozatra vezető bűn, aszerint felelünk, ahogyan egy másik, alapvetőbb kérdést megválaszoltunk: ki a mi Istenünk? Nézetünk szerint az erkölcstannak és a dogmatikának, tehát az erkölcs tudományának és Isten tudományának szétválása nagy mértékben hozzájárult a bűn téves felfogásához. Az olyan Isten képe, aki végleg örökre eltaszítaná saját teremtményeit, ha kevesebbet követnek el, mint az imént leírt bűn, szöges ellen­tétben lenne a Jézustól kinyilatkoztatott istenképpel. Történetileg nem nehéz kiáltó különbséget fölfedeznünk egyes teológusok bűnfogalma között (különösen az utóbbi századokban), meg az Egyház lényegé­ben változatlan gyakorlati magatartása között. Szükségtelen mondanunk: az Egyház igazi felfogását gyakran jobban megtaláljuk csendes gyakorlatában, mint íróinak elmélkedéseiben. Órsy László Paskai bíboros augusztus 23-án Esztergomban fogadta Kárpáti Ferenc vezérezredest. Áttekintették a papjelöltek katonai szolgálatá­nak körülményeit, majd a vezérezredes ismertette azt a tervezetet, amely újraszabályozza a katonák vallásszabadságának jogait a hadse­regben. A találkozóra a honvédelmi miniszter kérésére került sor. (M. K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom