A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8-9. szám
352 öröksége, családja és birtoka is. Megszámlálhatatlan jótéteménye után a testvériden, árva népnek önkéntelen feléje fordulása. Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a szentkorona, a koronázó palást, a koronázási eskü, eskükereszt s az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink, 11 püspökség, 62 apátság csataképeink, kardpengéink, szablyáink és mellvértjeink, harci kiáltásaink és vezényszavaink, munkakezdő fohászaink róla beszélnek. Egyetemünk — Pázmány szerint — az ő ajándéka. Tisztelői, vallói. Királyaink: Szent István, Szent László, IV. Béla, III. Endre, Róbert Károly, Nagy Lajos, II. és III. Ferdi- nánd, I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia. Nagyjaink: Szent Gellért, Hunyadi, Báthory István, Draskovits János, Esterházy Miklós és Pál, Pálffy Pál, Koháry István országbíró, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Károlyi Sándor s a Buda várfokára Szűz Máriá-s lobogóval elsőként felkúszó magyar kongregaBÚCSÚSZENT LÁSZLÓ. Szent László király maga építtette a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, és itt helyezte el a csodatevő Mária szobrát is. Hosszú évszázadokon át a remeték őrizték a szent helyet, mely a történelem megpróbáltatásokkal teli idején éltető lelke volt a szenvedő magyaroknak. 1694-ben a ferencesek vették át a kegyhely vezetését. A mostani díszes templomot 1743-ban szentelték fel. A főoltár mögött, kis tornyocs- ka után következik egy XII. századi kegykápolna, amit a hívek angyalok kápolnájának neveznek. nisták. Hivatalos országfelajánlások történtek a Nagyasszonynak: az 1038-as, az 1317- es, az 1693-as és az 1896-os években. A magyar törvénykönyv tud róla ismételten. Olyan útmutatóink, mint Szent Gellért, Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohász- ka, Tóth Tihamér, P. Bangha szentbeszédei, Pázmány és Zrínyi irodalmi súlya, a magyar költészet, ima- és énekvilág rengeteg kegyhelyünk és történelmi zarándoklatunk róla beszélnek. És a nép áhítata. A nemzet legnagyobb kérdése a kérdések rengetegében: a lenni és nem lenni. Ez örvénylett fel előtte, amikor a pogányság feladása és a kereszténység felvétele közt kellett választania. Nemzetünk két legnagyobb térítőjét, Adalbert és Gellért püspököt és vértanút a Boldogságos Szűz kő-
