A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8-9. szám

A bűn az oka, hogy nem tudunk szeretni, mert a bűn az értékrend fölborítója, a gyökeres rendetlenség okozója bennünk. Teremtmények vagyunk és teremtőnek tartjuk magunkat (kevélység). Szabadságra teremtett minket az Isten, mi pedig önmagunk és érzékeink rabszolgáivá válunk (mohóság). Testvérek vagyunk, és uralkodni akarunk (uralomvágy). Igazán nem könnyű szeretni olyan fejjel, olyan szívvel, olyan érzékiséggel, mint a miénk. Valójában nem is szeretünk, ezért úgy érezzük, mintha a pokolban lennénk. Nem szeretni: ez a pokol. C. Caretto (ford. Bajcsy E.) Október 8 - SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS PRÍMÁS BESZÉDE Budapest, 1946. május 25. A szentmise olvasmányai: Sir 24,23-31: Mint életadó gyökér, egybeforrtam a néppel, amelyet Isten meghívott, hogy örököse legyen országának. Gál 4,4-7: Isten elküldte hozzánk Fiát, aki asszonytól született. Lk 1,26-28: Fiad fog születni, akit majd Jézusnak nevezel. Épp fél évszázada, a millenium vérőfényében vonult be a Magyarok Nagyasszonya ünnepeink sorába, a misekönybe és a papi zsolozsmába, de — fél évszázad híján — ezer éven át legjellegzetesebb, legerőteljesebb, szinte köz­jogifonala a magyar történelemnek, amely nélküle hullámhegyek és hullámvöl­gyek sűrű változatánál nem lenne egyéb. Ha valakiből a természetfelettiség maradék nélkül kiveszett volna és a magyar történelmet csak a visszavetített történelmi materializmus szemüvegével nézné, akkor is fel kellene figyelnie történelmünk hatalmas fenékhullámára, amely egyidős történelmünk kezdeteivel, végigkísér napjaink fényében, derűben, bús, összetört időkben. Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pe­dig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanya őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha 1946 magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet. A rövid foglalata ennek a tannak az, hogy Isten Anyja az ország patró- nája, védőasszonya. Az ország az ő ajándéka, de Szent István végrendeletével 351

Next

/
Oldalképek
Tartalom