A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

336 egyházakat. Hansúlyozta, hogy a tör­ténelmi jóvátételen túl ateistaként ő úgy érzi, hogy az egyház partner lehet „abban a harcban, amelyet a társada­lom magasabb erkölcsi szintjéért kell folytatnunk. ” Ezért a bibliát — meg­felelő kommentárral — ki kell nyom­tatni, nemcsak vallásos kiadó, de iro­dalmi és történelmi szakkiadók gon­dozásában is. Ugyanezt kérte a lap másik kiadója, Khmara Sztyepán, akit ugyancsak szabadlábra helyeztek. Ez utóbbi Pímen pátriárkához intézte le­velét a „Ruszkaja Myszl” (Orosz Gondolkodás) című párizsi lap ha­sábjain, hivatkozva a kijevi Russz megkeresztelésének ezeréves jubileu­mára. „Ez lényeges lépés lenne a kü­lönböző keresztény egyházak egysége felé, és előmozdítaná az orosz és az ukrán nép barátságát, a két nép közöt­ti kölcsönös megértést és keresztény szeretetet”. Gyászmisét mondtak április 5-én Varsóban a katyni mészárlás 4300 ál­dozatáért. A szovjet kormány hivata­losan elismerte, hogy nem a nácik gyilkolták meg a lengyel tiszteket, hanem Sztálin parancsára végezték ki őket. Ugyanazon a reggelen Ro­man Paszkowski vezérzeredes, aki a Vértanúk és Harcosok Emlékművé­dő Bizottságának elnöke Lengyelor­szágban, részt vett Katynban a gyász- szertartáson. Az urnákat katonai díszkísérettel szállították Varsóba, ahol a gyászmise után a nép egy hé­ten át róhatta le tiszteletét előttük. A pakisztáni vallási kisebbségek egyenjogúságot követeltek az iszlám híveivel. Ez mindenekelőtt azt jelent­hetné, hogy a nem mohemadánokra többé nem vonatkozik az iszlám jog a seria. Tavaly júniusban ugyanis a se­riát a köztársaság legfőbb törvényévé nyilvánították. A keresztény kisebbsé­gek képviselői kérvénnyel fordultak Benazir Bhutto miniszterelnöknőhöz, hogy engedélyezze keresztény közössé­geknek a templomépítést, és adják is­mét magánkézbe a korábban keresz­tény iskolákat. Azonfelül ismerjék el a keresztény hitoktatást úgy, ahogy az iszlám oktatást, és úgy is mint vizsga­tárgyat az iskolákban. Bulgáriát sokszor ironikusan a Szovjetúnió 16. köztársaságának ne­vezték, annyira hűen követte min­denben példaképét, a nagy szomszé­dot. Most a peresztrojka következté­ben Bulgária lemaradt a fejlődés te­rén, így a valláspolitikában is. Míg a Szovjetúnióban készülő új egyházi törvény engedélyezi a gyermekek vallási nevelését és az egyház karita­tív munkáját, addig Bulgáriában épp ezen, a bulgár törvényekbe ütköző tevékenységek miatt tagadták meg az elismerést a „Lelkiismereti- és Val­lásszabadság, valamint a Lelki Érté­kek Bizottsága” nevű független szer­vezettől. Az egyesület március 9-én jelentette be megalakulását. Célja mindenekelőtt az információs sza­badság vallási téren, így a vasárnapi szentmise közvetítése a televízióban és rádióban, valamint elegendő Bib­lia kinyomtatása (= minden bulgár hozzájuthasson a szentíráshoz, amennyiben el akarja olvasni). Cél­kitűzései között szerepel még a val­lási türelem gyakorlása és az állami beavatkozás csökkentése. A bulgár ortodox egyház jelenlegi törvényei

Next

/
Oldalképek
Tartalom