A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
330 EGY HÓPEHELY Ruff Katalin A Te kapcsolatod az Atyával Szavad nyomán úgy ragyog előttem, mint a Nap, amely fényével és melegével életet ad PÜSPÖKÖK A VALLÁSSZABADSÁGRÓL II. Török Péter ELVEK, MEGVALÓSULÁSOK A vallásszabadság katolikus elvei A vallásszabadság különleges helyet foglal el az emberi méltóság összetevői közt, hiszen ennek tárgya az ember kapcsolata Istennel, az ember végső céljával. Két oldala van ennek az emberi jognak: a személyi dimenzió (lelkiismereti szabadság) és a társadalmi dimenzió (szabad vallásgyakorlat). 1. A lelkiismereti szabadság a vallásszabadság jogán belül megköveteli, hogy az egyén szabad legyen minden erőszakos külső behatástól, ami őt Isten, a vallásos hit és az igazságok keresésében befolyásolná. Más szóval megköveteli, hogy a hívőket teljes jogú állampolgároknak ismerjék el, hogy ne legyenek sem gazdasági, sem politikai, sem társadalmi vagy kulturális szempontból hátrányosan megkülönbeztetve. 2. A vallás szabad gyakorlása kettős védettséget foglal magában: senkit nem szabad hitének ellentmondó cselekedetekre kényszeríteni, ill. senkit nem szabad gátolni hitével összhangban lévő (hite által megkövetelt) cselekedetek végzésében mindaddig, amíg ezzel mások jogait nem sérti. a) A hit megváltásának és az evangelizációnak a szabadsága leszögezi, hogy az egyéneknek és a vallási csoportoknak szabadnak kell lenniük minden erőszakos behatástól a közös istentisztelet és a vallási
