A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

32

lőjének arcképére.

A Batthyány névvel először a XIV. században találkozunk Kis Miklós esztergomi várnagy elŐneveként. Ferenc (1497—1566) horvát bán birtokosa lesz Németújvárnak, részt vesz a mohácsi csatában. Boldizsár (1543—1590) Zrínyi Miklós veje, csatát nyer Gábornoknál Szkander bég ellen; nyomdát létesít Németújvár ott. Ferenc (1580—1625) Bethlen Gábor elkötelezett híve. Udvari prédikátora nem kisebb ember, mint Szenczi Molnár Albert. A család birtokait Körmenddel gyarapítja. Adámot (1610—1659) Pázmány téríti vissza a katolikus hitre; elnyeri a grófi címet, Németújvárottferences kolostort alapít. Az 1662-tól 1703-ig élt Adám, horvát bán híres törökverő, a sziléziai Strattmann Eleonórát veszi el feleségül. A Batthyány család ettől kezdve örökli a Strattmann nevet és birtokot. Károly József (1698—1772) katonai érdemei elismeréseként hercegi címet kap Mária Teréziától; a királynő később tanácsadójának és József fia nevelőjének választja. A Batthyány családból kikerült első püspök, József, Erdély és Kalocsa után 1776-ban esztergomi bíborosprímás lesz. Ignác (1741—1798) mint Gyulafehérvár püspöke létrehozza az azóta is Batthyány-könyvtár néven ismert 40.000 kötetre rúgó gyűjteményt. Vilmos (1870—1923) Nyitra püspöke, fontos szerepet tölt be dr. Batthyány-Strattmann László és családja életében. Lajos 1696—1765) Magyarország palatinusza. Kázmér (1807—1854) liberális szellemű nemes, Rohoncon mezőgazdasági iskolát létesít, könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozza; Kossuth híve, Szemere kormányában külügyminiszter. A szabadságharc leverése után Törökországba menekül, majd Párizsban hal meg. Vörösmarty Mihály Emlékjelek egy sírkőre c. epigrammájával búcsúzik tőle. Lajos a magyar szabadságharc vértanúja, először Széchenyi és Wesselényi, azután Kossuth híve. 1848. március 17-től a magyar kormány miniszterelnöke. Mindössze 43 éves, amikor Haynau 1849. oktbóber 6-án agyonlöveti. Tivadar (1859—1931) az első világháború idején tölt be miniszteri tisztet. Es hogy a szélsőségek sem hiányoznak a Batthyány családból, azt Ervin (1877— 1934) tanúsítja: szabadgondolkodó, birtokán anarchista iskolát szervez, utópisztikus eszméit a Társadalmi Forradalom c. újságjában és A társadalmi fejlődés útja c. művében propagálja. Angliában hal meg. Végül említsük meg Gyula nevét (1888—1959), akinek festményeit és grafikáit ma is megtekinthetjük a Nemzeti Galériában.

László 1870. október 28-án látja meg a napvilágot Dunakilitin. Apja József (+ 1897), anyja Batthyány Ludovika(+ 1882). Tizennégy gyermek születik a szerencsésnek éppen nem mondható házasságból. László az 1926-os Naplóban augusztus 25-én ezt jegyzi föl: