A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-05-01 / 5. szám

240 A kolumbiai Rodriguez Susa- na nővér 25 éves korában megvakult. Az őt körülvevő sötétben felfedezte az emberi szenvedés világát, és ebben talált gazdag alkalmat szeretet­szolgálatra. Jelszava: Betegek és fogyatékosak, segítsünk egymáson! Bogotái irodájából irányítja a rádió­műsorokat a betegeknek, és innen indulnak ezerfelé a válaszlevelek. Néhány asszony segít neki, pl. szállí­tásokat vállalnak kocsijukban. 1960 óta ők a „vakok szemei, a bénák lá­bai” és a szenvedők vigasza. Azzal bátorítják a betegeket, azzal adnak értelmet életüknek, hogy segítik egy­mást, és örömet nyújtanak mások­nak. Apostoli küldetése eljuttatja Susana nővért egész Kolumbiába. A Bizalom Üzenete című rádióműsorát rendszeresen sugározzák, és körle­velei 60 000 betegnek és fogyatékos­nak nyújtanak rendszeresen vigaszt. Jáva szigetén a Merbabu hegy lábánál nyílt meg az első kon­templativ kolostor Indonéziában. A kolostort jelenleg tizenegy trappista nővér lakja. Az alapítás 1979-re nyú­lik vissza, amikor Rómába küldték kiképzésre az első indonézeket. Ké­sőbb 9 fiatal jelölt követte őket. A kolostor 40 apácát képes befogadni. A semarangi érsek, Darmaatmadja úgy nyilatkozott, hogy „az apácák imái révén közelebb érezzük ma­gunkat az Úrhoz. Nagyon büszkék vagyunk, hogy az Úr megadta püs­pökségünknek ezt az előjogot.” In­donézia 167 millió lakosából kb. 4,25 millió a katolikus. Hong Kong-i megfigyelők nyolc millióra becsülik a kínai kato­likusok számát, ellentétben Tsinan püspökével, Joseph Hiaidevel, akit a kínai kormány nevezett ki hivatalá­ba, és mindössze 3,4 millió hívőről tud a föld legnépesebb országában. Az. erdélyi magyarság és Cso- makőrös védelmében memorandu­mot tett közzé a Magyarországi Buddhista Misszió keretében műkö­dő Körösi Csorna Sándor Buddho- lógiai Intézet. Félő ugyanis, hogy a nagy tudós szülőhelye is áldozatul esik a falurombolásnak. Két kárpátaljai református teológus kezdte meg tanulmányait a budapesti református teológián. A nagydobronyi Szántó János és a der- ceni Kopasz Gyula három év múlva végez, s hazatérve lelkészként szol­gálnak. Ez az első eset, hogy Kár­pátaljáról — ahol nincs intézmé­nyesített lelkészképzés - diákok érkeznek Magyarországra. Január 22-ét, Kölcsey Ferenc születésnapját, a jövőben mint a Magyar Kultúra Napját ünnepük Magyarországon. A Budapesti Kon­gresszusi Központban megtartott idei első ünnepségen levetítették a Gulyás-testvérek Erdélyről szóló filmszociográfiáját, és felovasták az ünnepet kezdeményező Hazafias Népfront felhívását, mely szerint „a magyar kultúra napjának ünneplése segít bennünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében”. Zinner Tibornak a Magyar Hírekben közzétett cikke szerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom