A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
222 Ságoktól ezt az igazságos lojalitást. Nem követelünk, erővel nem is rendelkezünk ehhez. Az új állami törvényhozásban az állam a szerzetesek által vezetett intézményeket (iskolákat, egészségügyi intézményeket, öregotthonokat stb.) ugyanúgy akarja támogatni, mint a megfelelő állami intézményeket. A püspöki kar azt is szeretné, hogy minden induló szerzet visszakapjon egy olyan épületet, ahol be tudja rendezni a tartományi központját és az elinduláshoz szükséges létesítményeket (noviciátus, tanulmányi ház). Arról a kérdésről, hogy a Püspöki Kar melyik szerzetesrend indulásához járul hozzá, úgy határoztak, hogy „a püspöki kar nem akar bíróvá lenni ebben a kérdésben”. Minden 1950-ig működő közösség elindulhat, akkor is, ha csak néhányan vállalkoznak az új indulásra. Az élet fogja eldönteni, hogy élő-e még a karizmájuk, hogy melyik életképes. Az indulást semmiféle numerus clausushoz nem kötik. Az állam különben kb. fél éve a meglévő szerzeteseknél is megszüntette az eddig érvényes numerus clausust: annyian dolgozhatnak rendi keretben, ahányan vannak. Az újonnan alakuló szerzetesi közösségek mindenkivel foglalkozhatnak: ifjúsággal, családokkal stb. Hol telepedhetnek/telepedjenek le a szerzetesi csoportok? Az 1950- ben meglévő szerzetesközösségek elsősorban az eddigi működési helyeiken próbáljanak ismét meggyökerezni. Ehhez birtokolják az általános egyházi jóváhagyást. A szerzetesatyák elsősorban saját templomaikat vállalják fel. Válasszák ki a rend újjáéledése szempontjából legfontosabb helyet. A püspöki kar segíteni fogja őket abban, hogy az a hely számukra felszabaduljon. Új helyeken való megtelepedésre a megyéspüspöktől kérjenek jóváhagyást. Ha 1950 után alakult rendek\közösségek akarnak valahol megtelepedni, szintén a megyéspüspöktől kérhetik a jóváhagyást a konstituciójuk és az életmódjukat szabályozó írások bemutatása mellett. Ez fontos pont. Mindenfajta megtelepedés úgy történjen, hogy a rend magyarországi vezetője/képviselője — esetleg a letelepülni kívánókkal — mutatkozzon be a megyéspüspöknek, hogy tudomása legyen a megtelepedésről, s ha egyházjogilag szükséges, engedélyt adjon rá. A szerzetespapok, akik egyházmegyében dolgoznak, ne távozzanak el önkényesen a beosztási helyükről. A püspökök számolnak azzal, hogy helyenként a pasztoráció súlyos helyzetbe kerül a szerzetesek indulása által. A szerzetesvezetők konzultálják az illető ordináriusokat, akik megértéssel fogják kezelni az ügyet, beleegyeznek az áthelyezésbe és vállalják a nehézségeket, de mindannyiunk közös kötelessége, hogy ebből ne támadjanak petrinus-pauli- nus feszültségek az egyházban. Azoknál a szerzeteseknél, akik 1950 után „titulo dioecesis” szentelőd- tek, a szerzetesvezetők igazolják, hogy az illetők rendtagok. A püspök ezt tudomásul veszi. A nővérek clandestin fogadalma, noviciátusa stb. érvényességi
