A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
208 mondjon neki. Még a pokolról szóló tanítás is, mint a keresztény hagyomány része, az emoer nagyságának bizonyossága: képes arra, hogy egy örökkévalóságon át NEM-et mondjon minden idők Urának. Következésképpen a bűn végső soron nem valami elvont aktus, bármilyen gondosan határoznánk is meg ezt. Hanem annak az emberi személynek a konkrét állapota, aki újból megkísérli a szuverén szabadság megszerzését, és maga akarja eldönteni, mi jó, mi rossz. Ennek az állapotnak igazi büntetése: a szóbantorgó személy két dinamikus erő összecsapásának eredményeként lényének mélyén kettéhasad. Az egyik erő a gyengéd vágyakozás az Atya felé, ezt maga a teremtés ténye ültette belé; a másik az erőszakos lázadás az Atya ellen, saját választásából. Az ilyen mély belső ellentmondás szükségképpen fölemészti és elpusztítja a bűnöst. Orvossága nem lehet más, mint a belső egység helyreállítása megbánással. Amikor fölülkerekedik a szeretet, a bűntől széttépett emberi személyiség ismét egésszé válik. Igaz a bűn folyvást itt ólálkodik körülöttünk. Az emoernek megvan az a félelmetes képessége, hogy kinyújtsa a kezét a jó és rossz eldöntésének hatalma után, és így bűnössé váljék. De itt van mellettünk egy ezzel vetekedő, sőt végtelen irgalom képessége is. Ha egy ember megbánja bűnét, az Atya Lelkének minden erejével feltámasztja halottaiból, és vég nélküli életet ad neki. Őrsy László Június 25 - TIZENKETTEDIK ÉVKÖZI VASÁRNAP ISTEN ARCÁNAK RAGYOGÁSA A szentmise olvasmányai: Zak 12,10-11: Arra emelik maja tekintetűket, akit átszúrtak. Gál 3,26-29: Mindannyian, akik megkeresziekedtetek Krisztusban, Krisztust öltóttétek magatokra. Lk 9,18-24: Az Emberfiának sokat kell szenvednie. „Isten, minden embernek istene, aki csak élt az idők homályos kezdete óta, Szent Lelked által mindannyiunkba bevésted a szeretet törvényét. De csak kevesen fogják föl, hogy azért Teremtetted őket a magad képére szabadnak, hogy szerethessenek. — Isten, élő Isten, Te úgy próbálod megértetni magad, hogy Jézus Krisztusban szegényként jöttél le a földre. És ezt a Jézust, akit elvetettek, kereszten gyötörtek, halottként sírba tettek, te föltámasztottad.” Senki sem értheti meg Jézus halálát, míg nem látta őt mint Föltá- madottat. Ekkor villámként fölragyog a titokbeli valóság értelme: „Te
