A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
153 Pál apostol tanúsága szerint egész keresztény életünk legmélyén ott van a háromságos Isten működésének lenyomata. Az Isten (ezzel a névvel Pál többnyire az Atyaistent illeti) küldi el Fiát, és a Lélek képesít minket arra, hogy Istent „Abba” (Édesatyánk) néven szólítsuk. Ebben a beszédmódban fejeződik ki, hogy az ember teljességgel új kapcsolatba kerül Istennel, és csak ezáltal válik lehetővé az, hogy a Lélektől ajándékba kapjuk az istengyermekséget (Róm 8,15; Gál 4,6). Hasonlóképpen írja le János evangélista a keresztények létét a világban mint Istennel egybekapcsolt életet: ha az ember hűségesen ragaszkodik Jézushoz, akkor az Atya is, Jézus Krisztus is őbenne választanak lakóhelyet maguknak (Jn 14,23). A keresztvetésben naponta megvallja minden keresztény, hogy ehhez az élő Istenhez tartozik: az Atyaistenhez, aki a Kezdet, a Fiúistenhez, akiben Isten közli magát, és a Szentlélek Istenhez, aki által Isten is és az emberek is egységbe kapcsolódnak. Isten szeretetkapcsolatban van az emberekkel. Az ő ajándéka Jézus Krisztus. Az isteni szeretetnek ez az ajándéka egy új közösségbe szólítja az emberiséget. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha megkapjuk az isteni Erőt is; az ő életadó Leheletét. Maria Riebl Május 28 — ÚRNAPJA AZ ANYAG LEHETŐSÉGEI A szentmise olvasmányai: Tér 14,18-20: Melkizedek kenyeret és bort hozott. 1 Kor 11,23-26: Valahányszor e kenyeret eszitek és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek. Lk 9,11 — 17: Mindnyájan ettek és jóllaktak. Szent Ignácot miseruhában szokták ábrázolni. Méltán: nagy tisztelője volt az Eucharisztiának, sürgette a gyakori szentáldozást, mély áhítattal mondta szentmiséit. Nem véletlen, hogy szentünk éppen az eucharisztikus áldozat bemutatásakor volt ilyen mélyen meghatódva. Hiszen a szentmisében megjelenik az a Krisztus, akit ő szeret, méghozzá abban az állapotban jelenik meg, amelyben ő utánozni akarja — amikor áldozat a lelkekért, kiontja vérét, átadja testét „értetek és sokakért”. Ignác ennek az áldozatnak megsokszorozására akart nagy papi csoportot gyűjteni, hogy az folytassa tovább Jézus áldozatát a pápának fogadott engedelmesség irányítása alatt, magát teljesen az Úr vezetésére bízva, hogy nagy dolgokat műveljen általa az Isten... A cselekvésben a megszentelő Istennel is egyesülök. Ha ugyanis Istennel egyesülten cselekszem, minden, amihez nyúlok, általam kapcso-
