A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

144 mikor meg sem kérdezik véleményün­ket, és az iszlám azt tanítja, hogy más kultúrák nem kultúrák?” Az érsek ar­ra a végső következtetésre jutott, hogy az ország vezetői előkészítették a talajt az egyház könyörtelen lerombolására. * Houphoét Boigny, az Elefánt­csontpart Köztársaság elnöke szülő­városában, Yamasukarában egy ha­talmas bazilikát építtet. Az építkezés — főleg nyugaton — kritikus vissz­hangot váltott ki, mivel országában csak a lakosság 15%-a keresztény. Nemrég az elnök — aki saját költ­ségére építteti a székesegyházat — kritikusainak azzal válaszolt, hogy XIV. Lajos sem kérdezte meg pa­rasztjait, hogy inkább nekik építes- sen házakat, vagy felépítéssé Ver- sailles-t. * Az UNESCO tavaly év végén felszólítást intézett a föld né­peihez és kormányaihoz, hogy ment­sék meg a guarani indián missziók maradványait. Ezek ma három állam területén találhatók: Brazíliában, Argentínában és Paraguayban. Az 1609 és 1768 között épített minta­szerű települések, amik az UNESCO szerint az urbanizmus új formáit hoz­ták létre, kimagasló művészeti és épí­tészeti értékek, és az emberiség közös kincsei. A missziók történetét három évvel ezelőtt Robert Bolt nagy sikerű regénye alapján megfilmesítették. A film Robert de Niroval a főszerepben 1986-ban a cannes-i filmfesztiválon aranyérmét nyert. A könyvet a Szent István Társulat tavaly kiadta magyar nyelven is. * A mexikói kormány új­ra fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal. A püspöki konferencia elnöke, Mgr. Adolfo Suárez Rivera kérte a kormányt, is­merje el a katolikus egyházat, és adja vissza a papoknak a teljes polgár­jogot, amelytől az 1859-es alkotmány fosztotta meg őket. Annakidején Be­nito Juaréz nemcsak a nunciust, Cle­menti bíborost, de a püspököket is száműzte, és felszámolta a kolosto­rokat és az egyház nevelési és jóté­konysági intézményeit. Megfosztotta az egyházat minden tulajdonától, ki­véve a templomokat; a könyvtárakat kifosztották, majd a szerzeteseket is kiűzték az országból. Ezt a vallás­üldözést az 1917-es forradalom fel­újította, és megtiltotta a papságnak, hogy iskolákat vezessen. A katolikus sajtót betiltották, és a vallásgya­korlatot a templomok falai közé szo­rították. A polgárjogoktól is ekkor fosztották meg újra a papságot. A húszas években Calles elnöksége alatt polgárháború dúlt a jogait védő többség és a radikális forradalmi ki­sebbség között, melynek áldozata lett egyebek között a jezsuita Pro atya is, akinek szentté avatása folya­matban van. Az egyház ezért akkor 3 évig bezárta a templomokat, 1929- ben nyitotta ki őket újra. Azóta a nyűt üldözés és az engedékenyebb politika váltják egymást anélkül, hogy a diszkrimináló törvényeket fel­számolták volna. * A világ vége 1988. szeptember 11-én elmaradt. Ed Whiseman, aki nem kevesebb, mint 88 okot sorolt fel annak bizonyítására, hogy a nevezetes eseménynek épp e napon kellett volna bekövetkeznie, szeptember 12-én nyomtalanul eltűnt, hívei nagy csalódására. Hívei köny- nyelműen eladták házaikat, és nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom