A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
135 PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK ÚJ PÜSPÖKKINEVEZÉS AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM ÁTALAKULÓ KAPCSOLATÁBAN András Imre 1988. december 30-án II. János Pál pápa öt új segédpüspököt nevezett ki. Paskai László esztergomi bíboros érsek segédpüspökei lettek dr. Dékány Vilmos esztergomi szemináriumi rektor és Várszegi Asztrik pannonhalmi perjel, Seregély István egri érsek segédpüspöke Ács István füzéri plébános, Cserháti József pécsi püspök segédpüspöke pedig Mayer Mihály szekszárdi plébános. Végül Szakos Gyula székesfehérvári püspök mellé a Szentatya dr. Takács Nándor győri szemináriumi spirituálist nevezte ki segédpüspöknek. Magyarországon, mint ismeretes, az állam törvényerejű rendelettel írja elő, hogy a püspöki és néhány más kinevezéshez az állam előzetes hozzájárulása szükséges (1957/22-es t.r.). Ezen az előíráson nem változtatott az sem, hogy 1964-ben a Szentszék és a Magyar Népköztársaság között egy ún. részleges megegyezés történt az egyház és az állam kapcsolatának szabályozására. Az ott elhatározott évente kétszeri konzultáció során azonban egy, azóta rutinná vált gyakorlat alakult ki az új magyar főpásztorok személyének kijelölésére. Az előzetes állami hozzájárulás feltételét az állam azonban arra is felhasználta, hogy a kandidátusok kiválasztása során maga is javasoljon Rómának jelölteket püspöki kinevezésre. Az elmúlt fél évszázad legnépesebb püspöki kara jött így létre. Közülük választották ki aztán azokat a jelölteket, akik egyházmegye vezetésére kaptak megbízást, először mint apostoli adminisztrátor (ideiglenes jelleggel), majd - ha a gyakorlatban tanúsították alkalmasságukat - mint megyéspüspök (végleges megbízással). Mivel az állam hozzájárulása nélkül a Szentszék senkit nem tudott kinevezni - gyakran az állam jelöltjei lettek az egyházmegyét kormányzó püspökök. A nem kormányzó püspökök aztán „feleslegessé” váltak, mert az egyházmegyék irányító hivatalait, az általános helynöki és az irodaigazgatói tisztet a kormányzással megbízott püspök az állam nyomására kénytelen volt az állam bizalmi embereivel betölteni. A személyek kiválasztásánál Róma nem segíthetett, mert a kinevezés a megyéspüspök hatáskörébe tartozik. 1986-ban a magyar egyházban generációváltás indult el. Két év a- latt nyolc püspök halt meg, és a korhatár miatt négyen adták be lemondásukat. Róma a főpásztor nélkül maradt egyházmegyék élére 1987 júniusában négy kiváló főpásztort nevezett ki: Dankó László kalocsi érseket, Se
