A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
133 Az új bazilika Guadalupéban. (1976-ban szentelték fel.) felismerhető volt az egykori varrat. A kaktuszfonálról közismert volt, hogy alig pár év alatt szétmállik... Es a gyors felbomlást elősegítette volna az a tény, hogy a festéket közvetlenül a csupasz felületre alkalmazták, minden előkészület nélkül. Mégcsak nem is feszítették ki a szövetet, amint az a vásznaknál elengedhetetlen. A laza szövet finom lyukait sem födte be semmiféle tömőanyag. A művész és asszisztensei egyik ámulatból a másikba estek. Az alkotás művészi kvalitásai minden vitán felül álltak! A színek eredeti szépségükben ragyogtak, semmi jelét nem mutatták — amint az olajfestmények általában egy idő után —, hogy felületük megrepedezett volna! Mi több, az ismeretlen művész négy különböző technikát használt: olajfestést, vízfestést, temperafestést és freskótechnikát; ez utóbbit, mint említettük, alapozás nélkül. És mindezt mesteri bravúrral! Két héttel később orvosok is megvizsgálták a képet, és további meghökkentő tényekre bukkantak: a tilma hátán egy olívzöld folt volt, anélkül, hogy áttetszett volna a festett túloldalra. Azonfelül, ha a fény felé tartották, átláttak rajta. Nem a lyukakon — hisz mint említettük, durva szövetről van szó —, hanem a szöveten magán anélkül, hogy a hátsó oldal zöld színezését akár csak sejtetné is a darab. Pedig hátulról a Szűz képét világosan fel lehetett ismerni! Eredményeiket 1756-ban egy másik festő, Miguel Cabrera igazolta, akit különösön a négy technika együttes használata ragadott meg. Hogyne, hisz csak egyben is nehéz ily művészi fokot elérni! A nehézség kettős, hisz nemcsak a négy különböző technikát kell mesterien kezelnie annak, aki megpróbálná utánozni a titokzatos művészt, hanem mindegyik egészen más alapozást kívánna, más médiumot! Nagy volt a kísértés, hogy újraalkossanak egy, az eredetivel egyenrangú másolatot. így 1789-ben, a francia forradalom évében Jósé Ignacio Bartolache, egy szkeptikus orvospap tíz másolatot készíttetett kizárólag olyan festékek felhasználásával, amelyeket — tudása szerint — már a XVI. században használtak, mégpedig kaktuszszövetre! Nagy meglepetésére kilenc másolat tíz év múlva is kitűnő állapotban volt (ami mutatja, hogy a régi technika lenézése nem éppen megalapozott), de ami a legfontosabb: a tizedik másolatot elpusztította a penész. És ez a másolat történetesen az volt, melyet az eredeti mellett függesztettek fel a katedrálisban. Ehhez tudni kell, hogy már az
