A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
112 ha az egyháznak nem lesz többé vagyona. Pedig a magyar egyház akkor sem volt gazdag, mivel egyrészt a birtokot sok teher nyomta, másrészt a külterjes gazdálkodás hozama nagyon lecsökkent. Jóllehet az egyház görcsösen ragaszkodott a földhöz, a nép mégsem fordult el tőle, ami egészen különös magyar jelenség. Mihelyt az oroszok hatalmába került az ország, gyorsan fölosztották a nagybirtokot, hogy a népet megnyerjék, s nagyot néztek, amikor az első szabad választáson kudarcot vallottak. P. Kerkai mozgalma pár év alatt bámulatosan föllendült, mert szilárd lelkisége, roppant erős akarata és szervező- képessége minden akadállyal megbirkózott. Bármennyi gonddal küszködött, munkakedve sohasem hanyatlott, és akkor sem hallottam panaszkodni, amikor egyik bizalmi embere, a pénztáros sikkasztott. Föl sem jelentette, csak egyszerűen kidobta a hitványt. Minden kérdést alaposan megfontolt, és valahányszor tanácsot kért, bámulni kellett körültekintő okosságát. Bár az ember érezte, nála az uralkodó tehetség az akarat, az értelem annak a szolgálatában állt. Az ilyen jellem boldogul legjobban a világban, de nagy bajba kerül, ha alatt félmillió taglétszámra duzzadó KALOT-mozgalmat (Katolikus Agrár Legények Országos Testületé). A veszendőnek Induló falusi Ifjúságot ezekkel a jelszavakkal ébreszti öntudatra, lobbantja lángra lelkesedését, serkenti tettre akaraterejét: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Magyarabb magyart! Rövid néhány óv alatt tü- nemónyes gyorsasággal a semmiből varázsolt elő egy még ma is megcsodált hatalmas szociális szervezetet abból a nóprótegből, melyről akkor senki sem hitte, hogy megmozgatható, megszervezhető lenne. De beszéljenek a számok. Kerkai atya 1935 nyarán, közvetlenül innsbrucki tanulmányai befejezte után a szegedi tanyák parasztlegényeit háromnapos lelkigyakorlatra hívta meg a Jézus Társasága szerény nyaralójába. Itt ringott a KÁLÓT bölcsője. Három óv sem telik el, és 1938 májusának végén 30.000 árvalányhajas, díszbe öltözött KÁLÓT-legény sorakozik fel Pesten az eucharisztikus világkongresszus alkalmával és vonja magára először a közvélemény figyelmét. A nagy szellemi hódítás első eszköze, a falu nyelvén szóló kótfilléres Dolgozó Ifjúság című újság, a Döfi, hamarosan 40.000 példányban fogy. 1938-ban Műsorközpont létesül, és 1942-ben már 1500 községgel van állandó összeköttetésben s válik a falvak kulturális megnyilvánulásai szellemi irányítójává a magyar költészet, magyar zene, az újból felfedezett népi játékok, szólások, táncok, hagyományok gyöngyszemeinek közreadásával. 1938-ban jelenik meg a Forrástár (utóbb Munkafüzetek címen), hogy segédeszközül szolgáljon a KÁLÓT helyi szervezői számára előadások rendezésére és beszédek mondására. Az 1939-ben elindított Magyar Vetés c. hetilap egy-kót óv alatt félszázezer póldányszámra tornássza fel magát. 1941-ben létesül a magyar népi táncok népszerűsítésére a Művészosztály, az ősi népi ízlés művelésére a Képzőművészeti Osztály, ennek keretében pl. a faragóiskola. Gazdasági szövetkezet alakul textilanyagok közvetítésére. Rövidesen száz