A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

86

amik hallgatólagosan a házasságon kívüli szexuális aktivitást segítik elő. . . . Ezzel gyöngítenénk az emberi szeretetbe és házasságba vetett keresztény meggyőződés tanúbizonyságának erejét. . . . Az egyedülállók számára a kondom használatán vagy a fertőzés veszélyén kívül van egy harmadik lehetőség is: a házasságon kívüli szexuális aktivitás elkerülése. Az önfegyelem érzelmileg nem rombol, hanem az őszinte meggyőződés kifejezése; követelményeket teremt, de nem lehetetlen.

Tapasztalataink már meggyőzték a közvéleményt az életstílus gyökeres megváltoztatásának szükségességéről, például a dohányzás vagy az étkezés területén. „Mennyivel nagyobb szükség van arra”, folytatja a bíboros, „hogy a hűséges szeretet és a tartós házasság örömét is újra felfedezzük." Ebben az értelemben az AIDS krízise „... a szexuális erkölcs kérdését messze túlhaladó választás elé állítja korunk társadalmát. Erkölcsi értékek birtoklása ugyanis csak általános társadalmi meggyőződésben gyökerezhet." A félelem nem elég a gyökeres társadalmi megújuláshoz.

Chicago bíboros érseke, Joseph Bernardin a keresztény felebaráti szeretetből indul ki, és arra buzdít, hogy a fertőzés félelmét, az idegenkedést és minden előítéletet félretéve forduljunk „a betegségben szenvedő testvéreink felé". Ez azért is fontos, mivel a közvélemény általában csak a homoszexuális magatartást elítélő egyházi tanítást hallja meg. A tanításnak az a szerves eleme azonban figyelmen kívül marad, ami azt állítja, hogy

. .. mint minden ember, a homoszexuális orientációval rendelkezők is, Isten képmására vannak teremtve, és ezért emberi méltóságukat tisztelni és védeni kell. Világosan és hathatósan hirdetni kell Krisztusnak és Egyházának minden személyre kiterjedő szeretetét, azért, hogy ezt az üzenetet a homoszexuális közösség és az egész társadalom minden tagja meghallhassa. Itt az ideje annak, hogy . . . minden idegenkedést és előítéletet félretéve ... — az Egyház tanításához hűen — a megértés és megbékélés szellemében egymást felkaroljuk, mivel ezt kéri tőlünk Jézus.

Az AIDS-nek a homoszexualitás büntetéseként történő beállítása nem egyezik meg a keresztény istenképpel. Nekünk szerető, együttérző és nem bosszúálló Istenünk van, mondja a bíboros. Jézus példája is ezt hangsúlyozza. Amikor a leprást megérintette és meggyógyította, társadalmának előítéleteken alapuló kereteit is széttörte.

Isten országának hirdetése közben Ö állandóan korának kivetettjeit és nyomorultjait kereste, még akkor is, ha nem minden-