A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1988-02-01 / 2. szám

57

Bóday Jenő — Sajgó Szabolcs

VASÁRNAPI (SOfJDOLATOK

Március 6 - NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA A TÍZPARANCSTÓL A KERESZTÚTIG

A szentmise olvasmányai:

Kiv 20,1-17; 1 Kor 1,22-25:, Jn 2,13-25.

„Milyen jogon kereszteltelek meg engem a szüleim?" — kérdezte egyszer tőlem egy 14 éves fiú. „Most kénytelen vagyok megtartani a tízparancsolatot" — mondotta. Próbáltam megmagyarázni a fiúnak, hogy ahhoz, hogy valaki emberi életet éljen, függetlenül attól, hogy meg van keresztelve vagy nem, a tízparancsolatban lefektetett életúthoz kell, hogy tartsa magát. Olyan törvény ez, mely az emberi szívben van megírva, s önmaga ellen vét, aki be nem tartja. Állításom igazát ki-ki saját életében tapasztalhatja.

Az első szövetség, amelyet Isten Izrael fiaival kötött, erre a tíz törvényre támaszkodik. Ez a tíz törvény képezi az új szövetségnek is az alapját, mert enélkül nincs emberi élet. Erre az alapra kerül a kereszt törvénye. Az Újszövetségben az az új, hogy benne Isten önmagát adja egészen a végső önfeláldozásig, a kereszten. Ez a tény egyesek számára botrány, szinte istenkáromlás — Isten a kereszten! Ö azért vette magára az emberi természetet, hogy mindenben azonosít-