A Szív, 1988 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
140 Tisztelettel kérem — ha van rá lehetőségük —, szíveskedjenek részünkre rendszeresen küldeni A Szív újságot. Eddig is, ha hozzájutottunk, sok örömünk volt benne. (Család, Magyarország.) Hogyan kaphatnám rendszeresen A Szívet? 60 éves vagyok már öt éve nyomorék, teljesen lakáshoz kötötten. 80 éves édesanyámmal élek. Egyetlen gyermekem 16 éves korában 1975-ben elhunyt. Mankókkal közlekedem itt a házban. Templomba nem tudok elmenni, de, hála Istennek, a Vatikáni Rádión meg tudom hallgatni a szentmiséket, a rózsafüzért és a magyar adásokat. Puskely M. Kordia nővér, Ipacs Katalin és Szabó Ferenc atya vigasztalgattak. Ha úgy érzem, már nem bírom, előveszem egy-egy könyvüket, vigasztaló soraikat, és akkor hitemben megerősödöm. Elnézésüket kérem hosszú levelemért, de most jólesett írni. (Magyarország.) A Szív 12. számát megkaptam. Ez az első teljes évfolyam. (Pannonhalma, Magyarország.) Hálásan köszönöm A Szív számait. Isten jutalmazza meg érte. (Plébános, Magyarország.) Évek óta olvasom szeretettel A Szív újságot. Szeretném bekötni őket, ezért felírtam a hiányzó számokat. Kérlek, szíveskedj segíteni, ha van rá lehetőség, hogy a plébánia könyvtárát sikerüljön gazdagítani vele. (Magyarország. A kérést — megkésve ugyan — teljesítjük.) Boldog új évet kívánok! Megkaptam egész évben — kivéve a januári és a februári számot - havonta A Szívet. A jó Isten áldja meg érte! Imával hálálom meg jóságát. (Magyarország.) Kiváló lapjukat, A Szívet rendszeresen kézhez kapom. Fontos munkájukhoz a Mindenható bőséges áldását kérem és kívánom. (Magyarországi plébános.) Barátommal két éve Leányfalun ismerkedtünk meg. Azóta levelezünk. Tőle tudom, hogyan jut A Szívhez. Milyen jó lenne, ha a kanadai magyar Szívet nemcsak ők olvashatnák Tihanyban, hanem mi is Solymáron. Gyermekkorom mélységeiből fölmerült a régi, kedves Szívújság. Barátom biztatott, forduljak Önökhöz. (Magyarország.) Nagy öröm számomra, hogy ezt a szép tájékoztatót olvashatom, és bepillantást nyerhetek a távoli világban élő magyarok mindennapjaiba és ünnepeibe is. - De az is öröm számomra, hogy gondol rám! Lassacskán ballagok a nyolcadik X felé, magányosan, de mégsem egyedül. Úgy érzem, velem van az Úr! (Magyarország. Olvasónknak kb. egy éve halt meg a felesége. Gyermekei, unokái, legalább részben, szintén a magyar fővárosban élnek. Havonta nyugtázza a lapot.)
