A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-02-01 / 2. szám
90 amely a régen keresett válaszokra mutatott rá. (Jn 4,5—30) A mi megkezdett személyes kapcsolatunk Jézussal az ő számára még inkább lehetőséget ad, hogy ne csak a pillanatnyi anyagi és fizikai szükségleteinkkel törődjön, hanem belső világunk szükségeivel is, a rejtettekkel, amikhez kapcsolódik a helyes magatartás, egészséges érzelemvilág, helyes szándék, és hogy hogyan oldjuk meg kapcsolataink problémáit. Hamarosan rájövünk, hogy a kérés több, mint gondolataink szavakba öntése. Ajkunk nem mindig tudja hűen továbbítani azt, ami után szívünk kiált. Némelykor azért, mert saját érzelmeinkkel sem vagyunk tisztában, s így imánk valótlan dolgokkal foglalkozik. Máskor bensőnkben megosztottak vagyunk afelől, hogy valóban mit is akarunk, és ezért nem tudunk szívből könyörögni. Az is lehet, hogy mert nem ismerjük eléggé reményeinket és álmainkat, kérésünk sem lesz egyéni a megfogalmazásban. A kérésnek tehát különböző fokozatai vannak. Oly sok minden van, amit ezzel kapcsolatban meg akarok tanulni: „Uram, taníts meg imádkozni!” / Ur Jézus, Te, aki istállóban születtél és szalmán feküdtél, a poros utakat jártad, és szomjas voltál,és élvezted, ahogy a hideg víz lecsúszik a torkodon, Te, aki nevettél,és akinek volt, amikor sós köny- nyek hulltak a szeméből — Te vagy az, aki visszavezetsz a valóságba. Látom, hogy amit én emelkedett lelkiségnek ítéltem, az a Te szemedben ámítás és csalás lehet. Ami ennél is rosszabb, gyakran csak egy palást volt a félelmem eltakarására, hogy nem kapom meg, amit Tőled kérek. Te, aki sokkal inkább élsz, mint én, velem jössz a város utcáin, és segítesz parkolóhelyet találni, emlékeztetsz, hová kevertem el azt a kis papírt a telefonszámmal. Te a feleségemnek egy jó éjszakai alvást akarsz adni, gyógyítani a szomszédom köszvényét, segíteni Jánosnak, hogy munkát találjon. Boldogság árasztja el a szívem a gondolatra, hogy Te ember és ugyanakkor Isten vagy; hogy minden nehézség lényegét, amivel én valaha szembekerültem, Te már előbb megtapasztaltad. Most meghagyod, hogy mondjam el minden nehézségemet, és ígéred az örömet és jó ajándékokat, amelyek kérésemet várják. Uram, égető szükségem van...........................Azonkívül kérlek erre is.......... Elárulnád nekem gondolataidat kérésem felől? Vagy ez talán kérelem anélkül, hogy gyanítanám, valami rosszra és nem jóra? Van-e
