A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-09-01 / 9. szám
421 ránusok és katolikusok együttvéve. Belgiumban az iskolás gyerekek 25%-a mohamedán, s akadnak olyan osztályok is, ahol egyetlen tiszta belga fajú gyermek sincs. Amit a török birodalom nem tudott elérni Bécs ostrománál (1683), azt a huszadik században gyermekáldással eléri. Már az angliai városokban is épülnek minaretek. * * * Marx atya érvei az ,,Eggyel több gyereket!" akcióban mind anyagiak, mind lelkiek. Anyagilag vitathatatlan tény, hogy Európában és Észak-Ameri- kában leggazdagabb a nép, legmagasabb az életszínvonal. Vannak szegények, akiken keresztény szervezéssel többet segíthetnénk, de még így is számos jóléti intézkedés van. A többségnek van élelme, lakása, ruhája. Nagyon sokan bőségben élnek, gyakori probléma a fogyókúra, a drága kocsik sem ritkák, bőven költenek utazásra. Csak eggyel több gyerekre ne lenne költség? Lelki, vallási elvekre is hivatkozik az akció. Több gyerek elfogadása teljesebbé teszi a házaspárok egymás iránti szeretetét, nem kell valósággal félni a házassági aktustól, hogy csak ne legyen terhesség belőle. A gyermekáldás elfogadásával a teremtésben Isten munkatársaivá lesznek a házasok, és az Istent nem lehet felülmúlni bőkezűségben! Több gyerek a szülők egyéni érdeke is, ez a legjobb biztosítás az öregkori egyedüllét és sokszor az elhagyatottság ellen. A nyugati világban sokszor elfelejtik, hogy háború utáni pénzügyi katasztrófák, azaz a pénz és anyagi javak elvesztése esetén a felnőtt ,,gyerekek" erős karja és gondoskodása a legjobb támasz. Ugyanez érvényes azonban a gyerekekre is. A szülők halála után egyedül maradnak, sokszor rokontalanul. Mennyivel boldogabb a nagy család, ahol gyakoriak a levelek, telefonok és látogatások! Csa-
