A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
40 A liturgiát mindig a helyi egyház ünnepli, de ennek a helyi egyháznak közösségben kell lennie a többi helyi egyházakkal a papon és a püspökön keresztül. A koinoniának ez a fogalma nagy jelentőségű a szentségi liturgiában. Már a második században hangsúlyozta Antióchiai Szent Ignác, hogy a püspök beleegyezése nélkül sem a keresztség, sem az Eucharisztia nem érvényes Tehát egy „szabadonfutó" pap nem végezheti érvényesen a liturgiát. Ha nincs egységben, koinoniában egy püspökkel, nem végezhet papi szolgálatot. Ezt világosan látjuk a bűnbánat szentségénél: ahhoz, hogy a pap érvényesen feloldozhasson, szüksége van „jurisdictio"-ra, ami ugyan jogi kifejezés, de lényegében azt igazolja, hogy kommúnióban, egységben van a püspökkel. Hasonló módon van ez a többi szentségnél is. Szóljunk most egy pár szót arról, hogy a liturgia hozza létre az Egyházat. Isten szava hívja egybe a népet, és a hitbeli válasz által válik Isten népe az Ö családjává, közösségévé, egyházává. Mindez elsősorban a liturgiában történik. Akár sz Ószövetséget nézzük, akár az Újszövetséget, itt tűnik ki az Ige liturgiájának fontossága. Amikor pedig Isten az Ö kegyelmét adja, amikor magát nekünk kinyilatkoztatja, vagyis szeretetét és életét közű velünk, akkor ez az isteni kegyelem lényegénél fogva mindig szocializál, vagyis közösség alkotására vezet, közösségbe hív és olvaszt minket. A kegyelem ellentéte, a bűn viszont pontosan a közösséget bontja meg, mert szétválaszt és elszigetel. Tehát a kegyelem mindig közösségépítő, egyházépítő, egyházba illeszkedő és ott tevékeny részvételre indító erő. Tovább is mehetünk még. A liturgia olyan egyházat hoz létre, amelyik egy, szent, katolikus és apostoli. Az igazi liturgia szent egyházat hoz létre, vagyis szentté teszi a közösséget. Egy egyházat épít, vagyis eggyé kovácsolja a közösséget. Katolikussá, vagyis egyetemessé teszi, hogy meglegyen benne a missziós lelkűiét, amely mindenfelé kiárad, mindent át akar hatni. Apostolivá teszi, vagyis megőrzi az apostolokkal való kapcsolatot, az apostoli tanítást, az apostoli liturgiát, az apostoli életmódot, amit mind éppen az apostoli szolgálat garantál. Ez az egyházépítés történik tehát a liturgián keresztül. Megkezdődik a keresztséggel, folytatódik a többi szentséggel, különösen a rendszeresen ünnepelt Eucharisztiával, hogy Krisztus Teste mindinkább kiteljesüljön. Néhány gyakorlati következtetés leszűrhető a liturgia közösségi, egyházi jellegéből. Mivel a liturgia az egész Egyház nyilvános istentisztelete, a liturgikus ima mindig többesszámban beszél. Magánimá
