A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-01 / 7. szám

317

Folytatás a 308. oldalról

Gelsenkirchenben a híres „FC Schalke 04” stadionban a normális 72100 férőhelyet 100000-re kellett bővíteni, hogy be tudja fogadni a tömeget. A program súlypontja itt is öt, kevésbé ismert vértanúra való emlékezés volt, akik a náci uralom alatt életükkel fizettek az ellenállásért, sőt a csak puszta kritikáért.

Münchenben a Bürgersaalkirche már évtizedek óta csendes bajor búcsújáró hely. Itt nyugszik P. Rupert Mayer S.J. atya, aki a szentség hírében hunyt el 1945 Mindszentek ünnepén. Rupert Mayer bátor hitvalló volt, és a szeretetet hősi fokban gyakorolta. Mivel a szívügye a családgondozás volt, a Szentatya rámutatott a házasság szentségi jellegére, s kérte a házastársakat, hogy fogadják el a hitvesi szeretet gyümölcsét is, a gyermeket. A válások magas és a gyermekáldás alacsony száma mutatja, mekkora teherpróbának és veszélynek van kitéve a keresztény család. Pedig a családokban dől el a német nép és benne a német egyház jövője.

Augsburg. A százból 18 óra jutott a Fugger-városnak. Itt sok minden másként történt, mint vártuk. Ennek ellenére ez a május 3-a és 4-e történelmi esemény marad mind a városnak, mind pedig Szent Ulrich egyházmegyéjének. A kegyetlen időjárás fölborította a precízen kidolgozott programot, s a szentmisét a sporttelepen lehetetlenné tette. Minden körülmény adva volt a zűrhöz, fejetlenséghez, sőt pánikhoz, de egyik sem következett be. A vihar havas esőt csapott az arcokba, kifordította az esernyőket, a cipőkben cuppogott a hóié, a nedves ruhák a lábakhoz tapadtak, pelerinek ráncigálták gazdáikat, ha összefogott szélük kicsúszott a görcsös újak közül. A csalódáson fölülkerekedett a humorérzék. Mosolygott, tréfálkozott majdnem mindenki a 80000-es zarándoktömegben.

Stimpfle püspök, a házigazda, csalódott hangon jelentette be a hangszórókon, hogy a szabadtéri ünnepség elmarad. A további programot maga a Szentatya szabta meg, aki időközben autón a dómhoz érkezett: ,,A dómban fogok misézni”, s kedves humorával hozzáfűzte: ,,az augsburgi püspök az egyetlen, aki beenged a székesegyházba, a többiek mind a szabadba küldenek.”

A pápa tudatában volt annak, hogy Augsburgban egyháztörténelmi talajon jár. A Fugger-város történelmi fordulópont mind a katolikus, mind az evangélikus egyház történetében. így természetes, hogy II. János Pál második németországi útja alkalmával Augsburgot választotta az ökumenikus találkozás színhelyéül. Jelentős esemény volt az ökumenikus istentisztelet, amit máj. 4-én tartottak a Szent Ulrich és Afra bazilikában, ahol két evangélikus püspök, egy görög