A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-07-01 / 7. szám

292 (3) „Az ember az Egyház útja — írta a Szentatya első, Redemp- lor hominis kezdetű enciklikájában —, az Egyház életének, min­dennapos tapasztalatának, küldetésének és munkájának útja. Az Egy­ház mindig figyelemmel van az ember helyzetére, és mindarra, ami ellentétben áll az arra irányuló törekvéssel, hogy az emberi életet mindig emberibbé tegyék." Alapvető feladata az Egyháznak is, a keresztény embernek is és minden törvényes államhatalomnak is az, hogy az emberi személyt úgy tekintse, ahogy Isten látja, ugyanazzal a megbecsüléssel és szere­tettel kezelje, amellyel Isten teszi, hogy behatoljon az ember miszté­riumának, Isten előtti egyedi és közösségi értékének legbelsejébe. Az Egyháznak és minden tagjának az Egyház Alapítójának nyomában kell járnia: minden embert a hitben szeretetreméltó és Istentől szere­tett lénynek tekintenie, elismernie minden egyes ember értékét, és életét adnia azért, hogy mindenkinek a szabadságát mentse, védje, tisztává tegye. (4) Imádkozzunk azért, hogy az emberi személy jogait egyete­mesen tiszteletben tartsák! Ez az ima feltételezi, hogy mi magunk ilyen irányban elkötelezzük magunkat, tehát hogy saját magatartá­sunkat komoly lelkiismeret-vizsgálatnak vetjük alá. Azt is magában foglalja az imádságos lelkűiét, hogy tisztázzuk, Isten esetleg milyen sajátos feladatot szánt nekünk az emberi jogok erőszakmentes vé­delmének előmozdításában. Imádkozzunk az államhatalmakért, hogy becsületesen és bát­ran küszöböljék ki a visszaéléseket! Imádkozzunk az Egyházért is, hogy pásztoraiban és tagjaiban gyakorolja azt a prófétai küldetést, amely reá hárul Isten Királyságá­nak előkészítésében! Imádkozzunk azért, hogy Isten Királysága jöjjön, egyre jobban elérkezzen közénk! MISSZIÓS:. .. a délnyugati Indiai-óceán új püspökkari konferenciáid ért Mindössze két éve létezik ez a püspökkari konferencia végle­ges és hivatalos formájában. Megalakulásának a története azonban 1973-ban kezdődött. Sem a terület összlakosságának, sem a katoli­kus híveknek, sem a püspököknek a száma nem nagy. Ami a sajátos­ságát adja, az a tekintélyes különbség úgyszólván minden területen: a népesség etnikai eredete, lélektana, vallási összetétele, az egyes ál­lamok nemzetközi helyzete szempontjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom