A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

204

követőinek a világgal: visszavezetni Istenhez, alávetni Isten jogos uralmának. Erre utal a Jelenések könyve: „Urunk fölkentje megszerezte az uralmat a világ felett, és uralkodni fog örökkön örökké’ (Jel 11,15).

Babos Istva'n

Június 7 - PÜNKÖSDVASÁRNAP ÍGÉRET ÉS BETELJESÜLÉS

A szentmise olvasmányai:

ApCsel 2,1-11; lKor 12,3- 7.12-13; Jn 20,19-23.

A hosszú tél után mennyire megörvendeztet az első hóvirág! Jön a tavasz. Egyre többjeiét látjuk. A nappalok hosszabbodnak, a rügyek duzzadnak. Aztán megjön az első igazi meleg tavaszi nap, amikor minden virágba borul. Itt a tavasz.

Az Ószövetség is ilyen előképekben mutatta be a messiási kort, amelyet csak akkor értettünk meg és értékeltünk igazán, amikor az beteljesedett, és a feltámadt Üdvözítő elküldte a Szentleiket. A mai olvasmányok több ilyen előképet tárnak elénk, beteljesedésükkel együtt.

Az első előkép: a Szentlélek eljövetele a bábeli toronyra emlékeztet (Ter 11,1—9). Az egynyelvű emberiséget gőgje miatt Isten szétszórta, és összezavarta nyelvüket. A Szentlélek a tarka népsokaságot összefogja, és mindenki megérti az apostolok nyelvét. A bűn rombol és széthúz, az Isten szeretete egyesít és épít.

Ezt a gondolatot viszi tovább a második olvasmány, ahol Szent Pál kifejti, hogy Isten nem sorozatban, egy minta szerint teremtette az embereket. Mindenkinek adott valami tehetséget azért, hogy éljen vele. Használjon vele a közösségnek, a közösség javára alkalmazza. Amint a testünket egy lélek élteti, úgy az Egyházat is ugyanaz a Szentlélek élteti, tartja össze, és építi fel egységét. Használjuk ki tehát az Isten adományait — ott, ahová a gondviselés állított, és abban a beosztásban, amely nekünk jutott. Éljünk egymásért, a közösségért.

Az evangéliumban kétfajta ígéret beteljesülését látjuk. Egyrészt ott van a teremtésnél használt kifejezés: „rájuk lehelt”, és közölte velük a Szentleiket, az Egyház éltető elemét. A Teremtés könyvében van ennek az előképe, ahol Isten rálehelt a föld porából formált emberre, és „így lett élőlénnyé” (Tér 2,7). Isten adja a természetes és a kegyelmi életet. Ő tesz minket élő tagokká nemcsak az emberiség családjában, hanem az Egyházban is.

A másik fajta ígéret beváltása a Jézus főpapi imájában tett ígéretek beteljesítése; ott megígéri apostolainak, hogy nem hagyja őket árván, velük marad, és elküldi a Vigasztalót.