A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-05-01 / 5. szám

202

bi egyházak, a másvallásúak és minden jóakaratú ember különböző fokon hozzátartozik Isten népéhez. Ennek a tanításnak az alapja Isten mindenkit üdvözíteni szándékozó szeretete.

Mi ennek az istenkeresésnek a jele az emberek részéről? Beger Péter szociológus szerint a világ tele van túlvilágra mutató jelekkel. Békés, rendezett, jó életre vágyunk. Szeretnénk, hogy az igazságosság és a szeretet legyen minden emberi kapcsolat szabályozója. Minden megpróbáltatás és sikertelenség után felmerül bennünk a remény, és bizakodunk abban, hogy jobb lesz az életünk. E mögött a keresés mögött ott van a meggyőződés, hogy az életnek van értelme, ha ezt nem is látjuk itt a földön világosan, és a hívő reméli, hogy minden jóra fordul a túlvilágon. A hívők feladata, hogy ennek a keresésnek okára rámutassanak: Isten úgy teremtette a szívünket, hogy az nyugtalan, míg Öt meg nem találja.

Amint Szent Péter figyelmeztet, tegyék ezt a hívők „szelíden és tiszteletet tanúsítva”. A tiszteletnek elengedhetetlen és első foka pedig az, hogy minden embert elismerünk mint „testvért” és Isten teremtményét. Majd pedig kövessük az evangélium tanítását: „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.” (Jn 14,21.) Isten mindenkit hív, hívását a Krisztust követők példájában, viselkedésében, megértő, segítőkész szeretetében tárja a keresők elé.

Babos István

Május 31 - HÚSVÉT 7. VASÁRNAPJA

ÖRÖK ÉLET = MINŐSÉGI ÉLET

(Számos országban ma Urunk mennybemenetelének főünnepe van.)

A szentmise olvasmányai:

ApCsel 1,12-14; 1 Pét 4,13—16; Jn 17,1-11.

A mai modern kórházak elterjedése előtt, ami nem is olyan régen történt, a legtöbb ember otthon halt meg. A XVI—XVII. századi képeken a haldokló van a középpontban, és körülveszi őt a család és a rokonság. Mindenki a haldoklóra néz, utolsó szavaira figyelnek, amelyek végrendeletszerűen különös súllyal rendelkeznek.

A mai evangélium Jézus földi életének utolsó szavait idézi. Megemlékezik az Atyától reá bízott feladatról: hogy örök életet adjon minden embernek. A harmadik vers „zárójelben” egy megjegyzést