A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-01 / 4. szám

177 pököket elszigetelje a hívektől, a papoktól. Pásztorleveleiket cenzú­rázzák, az egyházügyi titkárság vallásellenes intézkedéseit az egyház- megyei hivatalos közleményekben közé kell tenniök. Az 1983-as statisztikai adatok szerint az ország 4.432 plébániáján 3.285 pap fejt ki tevékenységet, a szeminaristák száma 362. (Itt emlékeztetünk rá, hogy az ország lakóinak száma az 1984-es adatok szerint 15 és fél mil­lió.) 1950-ben kivétel nélkül minden papképző és szerzetesi intéze­tet beszüntettek. A kommunista vezetés két állami szemináriumot hozott létre a püspökök beleegyezése nélkül; egyet Litomericében a hat cseh egy­házmegye számára, egyet pedig Pozsonyban a szlovák hívek részére. A szemináriumok belső rendjét is az egyházügyi titkárság határozza meg. A kispapokat ,,minden káros külső befolyástól” meg akarják óvni, azt is megtiltják nekik, hogy rádióval vagy magnókészülékkel rendelkezzenek; így nem hallgathatják a külföldi vallásos adásokat. A rendőrség gyakran megkörnyékezi a szeminaristákat, hogy besúgásra vegye rá őket. A ,,Pacem in terris' nevű papi békemozgalom is arra próbálja rábeszélni a fiatal teológusokat, hogy működjenek velük köz­re. Befolyásuk ellen 1981-ben a pozsonyi szeminárium hallgatói éh- ségsz trájko t folytattak. A szerzetesrendeket — mint már említettük — 1950-ben osz­latták föl. A rendőrség és a milícia tagjai megszállták a kolostorokat, a szerzetesek vagyonát elkobozták, őket pedig kényszermunkára ítél­ték. A közvélemény előtt azzal magyarázták tettüket, hogy a kolos­torok vatikáni kémközpontok, ahol ellenséges ügynökök, sőt gyilko­sok húzódtak meg. Hasonló sors jutott osztályrészül a szerzetesnők­nek is. A deportáltak száma összesen 10660 volt. Ma a szerzetesnők csak öregotthonokban, gyermekek vagy fiatal rokkantak számára fenntartott intézetekben dolgozhatnak. Az idős, munkaképtelen szer­zetesek elszigetelten, nehéz körülmények között, csak a hatóságok által előírt menhelyen lakhatnak, amelyet állami igazgató ellenőriz. A katolikus szerzetesi elöljárók és rendfőnökök szövetsége Rómából 1978. január 21-én levelet intézett Gustav Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének. Felhívták figyelmét mindazokra az igazságtalanságokra, amelyekkel a csehszlovákiai szerzetesi közös­ségek tagjait sújtják. Miután a levélben felsorolták jogos követelései­ket, arra emlékeztettek, hogy ezeket a jogokat mind tartalmazza az ENSZ Emberi Jogokról szóló nyilatkozata, valamint a Helsinki Kon­ferencia záródokumentuma. Továbbá, hogy a szerzeteseknek lét- jogosultságuk van más szocialista országban is, mint pl. Lengyelország­ban, az NDK-ban, Jugoszláviában. Az ország vezetősége mindent elkövet a vallásos nevelés kiir­tásáért. 1979 októberében a kommunista párt a központi bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom