A Szív, 1987 (73. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
130 sa, hiszen ezt csak a Habsburgoknak az ország északi és nyugati, a törököknek pedig az ország középső részéből való kiűzése által lehetett volna elérni. Ezért mind a magyar nép, mind a magyar katolikus egyház érdekét szolgálta az az egyensúlyi helyzet, amelyben a mérleg nyelvét a gazdaságilag fejlett és katonailag erős erdélyi fejedelemség képezte. Pázmány korában csak a független és erős Erdély biztosíthatta azt az állapotot, amelyben sem a német „nem pökhet a gallérunk alá”, sem a török nem gázolhat le. Ez a megállapítás az önálló és virágzó Erdély létének szükségszerűségét egyre világosabban felismerő Pázmánytól származik. Amit tett, azt az ő korában és az ő helyében más katolikus vezető egyéniség sem tehette volna másként, amennyiben minden körülményt mérlegelve az elkerülhetetlen rosszak közül a legkisebbet, a reálisan elérhető jók közül pedig a legkedvezőbbet óhajtotta választani. Senki által kétségbe nem vonható tény, hogy Pázmány munkásságából nemcsak a katolikus egyház merített felmérhetetlen hasznot, hanem a magyar kultúra is. E tekintetben csak a legfontosabbakra utalunk. Nem kis mértékben neki köszönhető a magyar irodalmi nyelv kialakítása. Művei a magyar nyelv kincsesbányáját képezik, a- melyből legnagyobb íróink merítettek a múltban és merítenek a jelenben is. Kultúrpolitikájának célja az egész magyar nemzet műveltebbé tétele volt. Annak ellenére, hogy elsősorban az ország vezető rétege ifjúságának kiképzéséről gondoskodott, a számos városban létesített jezsuita kollégiumokban a polgári származású fiatalok is minden korlátozás nélkül tanulhattak. Az egyszerű nép nevelését szolgálta az általa, valamint több püspöktársa és főúr által alapított sok ferences kolostor és plébániai iskolák egyre bővülő hálózata. Figyelme éppúgy kiterjedt a bennük oktató tanítók hitére és műveltségére, mint a leánynevelésre, amelynek központjává Pozsonyban a klarissza és az orsolyita zárdákat szerette volna tenni. Kultúrpolitikájának koronája a magyar tudományok időt álló fellegvárának, a nagyszombati egyetemnek megalapítása volt. Ha más miatt nem, legalább a magyar nyelv művelése és a műveltség terjesztése vonalán elért eredményei miatt — világnézetre való tekintet nélkül — minden magyarnak meg kell hajtania előtte a hála és az elismerés zászlaját. * * Szántó Komád Magyarországon élő történész, ferences szerzetes. Ez az írása egy hosszabb tanulmányának a befejező része. A tanulmány címe; Pázmány főpásztori tevékenysége (Szerepe a magyar katolicizmus megújításában), megjelent Rómában 1987-ben a Pázmány Péter emlékezete c. kötetben (szerkesztették: Lukács L. és Szabó F.).
