A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

546 MÚLT ÉS JELEN András Imre A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS MEGÚJULÁS A SZÁZADFORDULÓN ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Magyarország vallási-társadalmi struktúráját a történelmi fejlő­dés alakította ki. A kálvinista és luteránus vallás a bécsi béke, ill. az 1608:1. és az 1647:V. te. óta bevett vallás, a görögkeleti vallást az 1791:XX, az izraelitát pedig az 1895:XLM. te. tette bevett vallássá. A protestáns egyházak 1847-ben, illetve 1860-ban önkormányzatot vívtak ki maguknak, míg a katolikus egyház felett érvényben maradt az uralkodó főfelügyeleti joga, a „placetum regium". Ezt az 1867-es kiegyezés után a mindenkori kormányon keresztül gyakorolta. Ennek fejében azonban a katolikus vallás bizonyos elemeket korábbi állam­vallás jellegéből megőrzött. A kiegyezés után alakult felsőházban a rendes tagsággal bíró katolikus és ortodox főpapok mellé 13 protestáns egyházi vezető is helyet kapott 1885-ben. Az 1868:LII l.tc. rendezte a bevett vallásfele­kezetek viszonyát: megengedte az áttérést egyik felekezetből a másik­ba, elismerte a vegyesházasságot,és úgy rendelkezett, hogy az ebből származó gyermekek nemük szerint követik szüleik vallását. Ezt a katolikus egyház, mivel saját törvényeivel ellentétben állott, nem fo­gadhatta el. Az így létrejött „elkeresztelésekből" súlyos konfliktus állt elő. A kormány ennek ellenére folytatta egyházpolitikai reformját. A következő lépés a polgári házasság bevezetése volt (1894:XXX!.tc). Ez végleg felrázta az ország kétharmad részét képviselő katolikusokat. A liberális-szabadkőműves kormányzatnak való kiszolgáltatott­ság és a kultúrharcot folytató állammal való összefonódás hátrányai felkeltették a katolikusokban az önállósulás vágyát. A katolikus auto­nómia kivívására mozgalom indult el, mely kezdete volt az ún. politi­kai katolicizmusnak. A katolikus autonómiát tárgyaló országos katolikus kongresz- szus először 1870—71-ben ült össze, a második kongresszusra 1897— 1902 között került sor. Egyik sem járt eredménnyel, mert a kitűzött célok az adott egyházi és társadalmi realitásban nem voltak elérhetők. Sikerrel járt viszont a katolikusokra sérelmes törvények visszavonásá­ra és a magyar társadalmi viszonyok gyökeres megjavítására létreho­zott politikai párt, a Néppárt megalakítása. Ezt Zichy Nándor és Esz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom