A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
541 Január 1 - SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA „ANYJA LETTÉL TEREMTŐDNEK" - AVAGY AZ ÖRÖKKÉ NÖVELŐ ISTEN A szentmise olvasmányai: Szám 6,22-27; Gál 4,4-7; Lk 2,16-21. „Látom, hogy kortársaim ingadoznak: egy Isten nélküli Krisztustól egy Krisztus nélküli Istenig és vissza. . . Isten nélküli Krisztus — a zsargon szerint horizontális —, ez a felsőbbrendű, rendkívüli ember, kétségkívül egyedülálló a történelemben, talán emberfeletti, aki ki tudta nyilatkoztatni az embert (emberiséget) önmagának. Megnyitotta neki a szabadság útjait. . . Az altruizmus páratlan példaképe: egyszerre és elválaszthatatlanul az ember életének és az Isten halálának kinyilatkoztatója. . . Mi szembeállítjuk ezzel Isten alázatát, aki Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát. Krisztus nélküli Isten — ez a filozófusok és a tudósok Istene. Az Abszolútum, akiről nem hihetnénk, hogy megtestesülhetett úgy, hogy Abszolútum maradt. Azaz Igazság, amely megszűnik egyetemesnek lenni, ha egy történetileg meghatározott egyén részlegességét öltötte fel. Semmi túlságosan új nincs ebben az ingadozásban, hacsak az nem, hogy manapság sokkal több embert elér és megzavar . . ." Francois Varillon francia jezsuita lelki mester idézett gondolatai (Szabó Ferenc fordításában) közelebb visznek a belátáshoz: keresztény hitünk valóban Istennek mutatja be Istent, vagyis annak a Titoknak, aki minden korban kimeríthetetlennekbizonyul számunkra, felülmúlja minden gondolatrendszerünket, álmainkat és látomásainkat, aki mindig kikezdi fogalmaink börtönét. A kereszténység kétezer éve alatt a megtestesülés Istene sok olyan titok fölismerésére vezette el hívő közösségét, mely nem tartozik a „középponti", a „legfontosabb igazságok" körébe, de amely mégis szervesen hozzájuk tartozik. Elhagyása más, nem a történeti Krisztus elfogadását jelentené. Mintha Krisztus arcán csak néhány, nagyon jellegzetes vonást akarnánk meghagyni, a többit elvetnénk, letörölnénk róla, mondván: az nem érdekes, illetve nem tartozik hozzá. Gerald Bonnette szobra (fából) „Virgin in Majesty"