A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

532 helyet. Isten végtelen nagyságába vetett hitükben, a teremtés és a megváltás nagy munkájában, a hitnek a szemével kell meglátniuk azt, ami összeköt. Jeruzsálem nemcsak szimbolikus helye legyen az értel­mek és szívek találkozásának, hanem tényleg kezdje a békét elhozni az egész emberi család számára. A szent város neve* is felhívás, a bé­ke munkálására hív bennünket. A szent város neve kihívás; arra sür­get és arra késztet, hogy az egész emberiség munkálkodjon, fáradjon ennek a békének mielőbbi megvalósulásán. A pápa azt is világosan látja és kimondja: sajnos, el kell ismer­nünk, Jeruzsálem, a béke városa még mindig a vetélkedéseknek, az erőszaknak és a kizárólagosságnak a városa. Sajátos helyen épült Jeru­zsálem: Afrika, Ázsia és Európa találkozópontján. Nem hiába volt a Szentföld az ismert történelmi időkben mindig a nagy hadak felvonu­lási területe, Egyiptom, Babilon, Asszíria között; a mohamedán hódí­tás innen ment át Afrikába, innen csapott át Európába. Jeruzsálem — helyzete miatt, földrajzi elhelyezkedése miatt — a békének vagy világkonfliktusnak lehet az elindítója. Éppen nagy­pénteken, 1984. április 20-án írta a Szentatya az egész hívő világnak, hogy Jeruzsálem, a szent város közös öröksége minden hívő ember­nek; egyúttal találkozópont akar lenni a Közel-Kelet népei megbéké­lésére, az egész világ békéjének munkálására is. MISSZIÓS:. . . valamennyi kínai katolikusért, hogy teljes közösségben legyenek az egyetemes egyházzal. Érdekes, ennek az évnek a szándékai mindig egészen időszerű vallási és világtörténelmi problémát érintenek. Kínát ma nem kell be­mutatnunk, mert hiszen mindenki világosan tudja, hogy az egymilli­árdnyi kínai — minden ötödik ember a világon kínai! — helyét ke­resi a modern világban; az ország megtette az első komoly lépéseket, hogy a békés egymás mellett élés és a békés kibontakozás egyik aktív résztvevője legyen. A Kínából érkező értesülések nem nagyon bősé­gesek; de annyit tudunk, és tudtunk a legnehezebb esztendőkben is, hogy a keresztényekre nagyon szomorú napok jártak; s amikor egyes papok úgy gondolták, hogy valami megegyezési módot kell találniok az új rendszerrel, az a szándék vezette őket, hogy a kereszténységet kevésbé idegen vallásnak tüntetik fel, és így talán átvészelik a nehéz esztendőket vagy évtizedeket. Nem kell azt gondolnunk, hogy ők független nemzeti egyházat akartak megalapítani, hogy csak gyávaság vagy politikai okos számí­*A Jeruzsálem név népies értelmezés szerint „békevárost” vagy „békelátomást’je- jelent. Eredeti jelentése inkább: „Sálém (isten) alapítása”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom