A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-11-01 / 11. szám
525 elmúlt évszázadok folyamán, különböző okok miatt, a papi rend majdnem kizárólagosan önmagába olvasztott minden egyéb szolgálatot. A következmény az lett, hogy a papok túl vannak terhelve. Olyan dolgokat csinálnak, amit mások is nagyon jól, sőt jobban is el tudnának végezni. Jó tehát kissé elgondolkozni a papság szerepéről, hogy világosan lássuk, mi is az ő sajátos feladatuk. Ismeretes, hogy a keresztény élet diakóniával, szolgálattal jár. Minden megkereszteltnek kötelessége szolgálatot végezni mások javára, ha Krisztus életét akarjukkövetni, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ö szolgáljon. Mivel mindannyian Krisztusba öltözködtünk a keresztségben, mindnyájan szolgálatra vagyunk hivatva. Ezt a jó keresztények meg is teszik, akár a családban, akár a társadalomban. Ezen általános szolgálaton felül van az Egyházban különleges szolgálat is, ami két különböző fokon nyilatkozik meg. Az egyik különleges szolgálat vagy minisztérium az, amikor a helyi egyház szükségleteinek ellátására, a közösség kiépítésére kitermel bizonyos szolgálatokat a helyi talentumokból. Ez a szolgálat általában ideiglenes, és csupán bizonyos funkciók elvégzésére van rendelve. Ez mindig megvolt az Egyházban, és ennek újrabevezeté- se és elfogadása a jelenlegi Egyház fontos feladatai közé tartozik. Még nem tartunk, sajnos, ott, hogy a híveknek a körében az Egyházért végzett szolgálatokat is fölismerjük, véghez- vivőiket hivatalosan is elismerjük, mint olyanokat, akik ezt a munkát az Egyház nevében végzik. Gondolok itt a tanítókra, szociális gondozókra, egyéb karitatív tevékenységekre, amelyek nemcsak önkéntes vagy fizetett munkák, hanem az Egyháznak a szolgálata is a helyi közösség számára. A másik különleges szolgálat az Egyházban az, amit fölszentelt szolgálatnak nevezünk. Erre van egy külön szentségünk, az egyházi rend szentsége, ami három fokozatot foglal magában: a püspöki, papi (presbiteri) és dia- kónusi fokozatot. Ez a különleges szolgálat a liturgia hierarchikus szer- nem ideiglenes, nem a helyi adottságoktól kműaz(e1f“dv“r füW' nem olyasvalami, ami vagy megvan, vagy