A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
461 Bodnár Gábor ISTENÉRT, HAZÁÉRT ÉS EMBERTÁRSAKÉRT Kővári Lajos piarista atya 1922-1981. Felső-Borsod lankáin — Ziliz, Hangács, Nyomár, Sajószentpéter, Ede- lény vidékén — járunk, kedves emlékű regös utakon, Bors vezér késői unokái között. Kicsi falvakban szebbnél szebb magyar arcokkal találkozunk. Hosszú vagy fonatos hajú öreg magyar férfi is akad. Nyúlánk, szíves fiú — Kővári Lajos — cipeli hátizsákját mellettem. Biztos ösztönnel fordul az ősi műveltség tiszta forrásai felé a régi kis településeken. Komolyan veszi a regölést. A magyarság, a haza szolgálatára készül. Budapesten, a Hárshegyi Cserkészparkban találkozunk ismét. A lelkes fiatal cserkészvezető sikerrel végzi el a sok tanulással járó, komoly fizikai felkészültséget kívánó HŐK tábort. Tagjává válik az elit csoportnak, ami az egész ország cserkészvezető-képzésének „élesztője” akkoriban. Ettől kezdve nem akad munka, aminek elvégzésében részt nem vállal. A felvidéki cserkészgárdákban, Erdélyben ifjú vezetőképző táborban, tanoncnyaraltatásban — ahol csak lehet — dolgozik önzetlenül. Közben Marosvásárhelyen műszaki érettségit tesz. Amilyen mértékben hívják be háborúba a tartalékos tiszt cserkészvezetőket, olyan mértékben vállal több és több feladatot helyettük. Előfordult, hogy táborokban töltötte teljes vakációját, fiatalabbakat gondozva. így készült az embertársak szolgálatára. Németország életútjának következő állomása. A háború utolsó évében a mozgósítási parancs őt is fegyverbe szólítja. Az összeomlás Németországban éri. Ott sem szűnik meg másokért élni. Előbb a traunsteini „Stadt Bauamt"-ban (városi építészeti hivatal) vállal újjáépítési munkát, majd összetört álmain megrendülve Máriaecken kolostorba vonul. Újabb feladatot vállal: Isten szolgálatát. Mint „Bruder” — segítőtestvér — tevékenykedik. Itt éri régi cserkész elöljárójának, dr. Gerencsér Istvánnak hívó szava: „Szolgálj magyar rendben, magyarok között." Ebben az időben alakul meg a külföldi magyar cserkészet is. Ott áll ő is a külföldön újjáéledő magyar cserkészet bölcsőjénél. Traunsteinben, majd Münchenben cserkészparancsnok, később a külföldi kiscserkész munkát alapozza meg. Műszaki érettségivel a kezében, minden latin és humán előképzés nélkül vállalja az akkor még latinul folyó szemináriumi tanulmányok nehézségeit Münchenben, miközben több ember feladatát vállalva cserkészkedik. Majd az elöljárói döntésnek készségesen engedelmeskedve 1949 elején Rómába indul. A piaristák világközpontjában, a Calasantianumban tölti a novicius évét. Aztán ott folytatja a Münchenben megkezdett teológiai tanulmányait. így készül Isten országának szolgálatára. 1951 -ben Amerikába érkezik. A buffalói szemináriumban fejezi be tanulmányait. 1954 májusában szentelik pappá. Még abban az esztendőben hozzáfog — rendtársai fizikai munkáját is igénybe véve — egy fiúotthon építéséhez. 0 a munka lelke. Amint elkészül, ő vezeti a 40 személyes fiúinternátust és annak
