A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-08-01 / 8. szám

374 hogy „beteg vagyok, gyógyíts meg”. Az orvosnak első kérdése az lesz, hol vagy beteg, a fejed fáj-e vagy a lábad? Kétségtelenül manapság bi­zonyos pszichológiai problémák merülhetnek fel a részletes és teljes (integrális) gyónással kapcsolatban, különösen a fiataloknál. De any- nyit el lehet és el is kell várni a bűnbánótól, hogy megmondja, müyen területen van neki nehézsége, általában mivel bántja meg az Istent. A gyónás teljességének (integritásának) olyan értéke van, amit nem szabad elhanyagolnunk vagy feladnunk. Viszont azt sem szabad ten­nünk, hogy az integritás túlzó szorgalmazásával megöljük a bűnbánó jószándékát és bűnbánó lelkületét. Az integritást pasztorális okosság­gal kell alkalmazni, oly mértékben, amennyiben segít (és sok esetben segít); ilyenkor kérdésekkel föl lehet fedezni nemcsak a betegség tü­neteit, hanem okait is. De ne akaijuk a gyónót halálra szeretni, állan­dóan piszkálva őt az integritás nevében. Ebben a pontban nagy szere­pe van a pasztorális okosságnak. Jegyezzük meg azonban, hogy az Egyháznak kötelessége gondot viselni azokra, akik súlyos bűnnel ta­szították el magukat az Isten országától. Kötelessége melléjük állni és segíteni őket, hogy meggyógyuljanak, hogy visszatérjenek tévutukról. Pasztorális hanyagság volna az, hogyha egyáltalán nem törődnénk az integritással. Ennek dogmatikai alapja az, hogy az Egyház Krisz­tustól küldetést kapott az Isten Országának védelmezésére, és arra, hogy a bűnösöket az Isten Országának útján irányítsa. 3. A bűnbocsánat folyamatának harmadik eleme az elégtétel vagy penitenciatartás. Az új szertartáskönyv szerint ez nemcsak bün­tetés és jóvátétel (reparáció), hanem sokkal inkább gyógyulási eszköz, terápia, orvosságokkal való kezelés, hogy a beteg minél előbb meggyó­gyuljon, a bűnös a helytelen útról letérjen, és ismét megtanuljon járni a helyes úton. 4. Végül néhány szót a feloldozásról (abszolúció). Már emlí­tettük, hogy ez a legkifejezettebb liturgikus eleme az egész szentségi folyamatnak, ezért a lehetőségek szerint illenék szentségi és liturgikus jelekkel körülvennünk, amint a szertartáskönyv is ajánlja. A feloldo- zásnál ismét megtaláljuk a kézföltételt, amellyel a Szentlélek lehívá­sát és közlését jelöljük. Az Egyház liturgiája szerint maga a Szentlélek bűneink bocsánata, vagyis a szentség kiűzi szívünkből a gonoszság lel­két, és a Szentlélek tér oda ismét vissza. Ez is pünkösdi jelenség! A feloldozás szövege világosan idézi és megjeleníti a húsvéti misztériu­mot. A bűnbánó Krisztus kereszthalálába és feltámadásába kapcsoló­dik bele, amikor meghal önmagának, önközpontúságának, és Krisz­tusban új életre támad. A kiengesztelődés szentségére kétféleképpen lehet nézni. Egy­részt úgy tekinthetjük, mint a feltámadás szentségét, amire mindazok­

Next

/
Oldalképek
Tartalom