A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-08-01 / 8. szám
354 1946 májusában, júniusában megjelent hazulról Gerencsér István piarista. A delegátus rögtön megtette őt az újonnan szerzett gut- tenburgi ház igazgatójává. A jól képzett atya vezette a hétről hétre folyó lelkigyakorlatokat, közbeiktatva az augusztus végi papi exerci- tiumot is. De magyar honból jővén, szomorú üzenetet is hozott magával: kb. 8—10 piaristának „nem ajánlatod' hazatérnie, üzeni a provinciális, Zimányi Gyula ... A Kalazancius-napi kis rendi gyűlés megvitatta: merre, hová kérjék magukat. Többen, e sorok írója is, Argentínát javasolta, mert már látni lehetett, hogy a kint rekedt magyarság zömét ott fogadják be. De ott már van spanyol piarista viceprovincia, amely fölszívja őket, el a magyarokkal való munkától. . . Végül mindnyájan Gerencsér atya javaslatát írták alá: az USA-ban próbáljunk valamit kezdeni! Törnek Vince új provinciálisunknak megküldtük a javaslatot, s ő áldását küldte rá Pestről. . . Ki-ki maga próbáljon Rómába jutni, s onnan tovább a generális útján. Del Buono, az öreg generális atya elzárkózott. Félt, hisz minden bizonytalan volt akkor Itáliában is .. . A Gondviselés szólt bele: 1947 augusztusában a generál isi káptalan Törnek Vincét választotta új generálissá, így minden elindult. Fél év alatt öt magyar piarista volt Rómában: Gerencsér és az erdélyi Gallov József még élőbbről, majd „feketén" Meskó Lajos, Rozsály Ferenc és a még kispap Irányi László is megérkeztek. Irányit nagyhét előtt pappá szentelték, de még tanulni ott maradt Rómában. A többi négy fölkerekedett nagycsütörtökön - U.S.A.? Oh, nem, spanyol hon felé! Barcelonába hajóztak, s ott megrekedtek. Azon hitben küldte őket Róma a Az első devoni kommunitás a Generális látogatásakor katalán pro VInCiába, hogy a két katalán atya — akik Los Angelesben működtek spanyol missziós templomban — már „megvetette lábát Amerikában", ill. hogy a két kis templom a rendé; holott McIntyre érsek csak ideiglenesen alkalmazta őket. . . A téves spanyol információ egy kis körutazást és nagy időhalasztást okozott, de ezt a „spanyol vonalat" csak mi, az első csoport jártuk végig. Az értékes, jó Gallov atya tüdőbaja miatt ott is maradt Barcelonában ff 1951). Huzavonák után csak 1948 októberében