A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-08-01 / 8. szám

351 Ahogy cikkünk elején már említettük, 1846 őszén Newman Rómába utazik, megismerkedik a szisztematikus katolikus teológiá­val; 1847 Szentháromság vasárnapján Fransoni bíboros pappá szente­li. IX. Pius pápa doktorátust ad neki. Newman belép a Néri Szent Fü- löp által alapított oratóriánusokhoz, és megkezdi a noviciátust. 1847 utolsó napjaiban visszatér Angliába, és a következő évben Maryvale- ben oratóriumot alapít. 1849-ben újabb oratórium létesül London­ban, melynek első elöljárója Father Faber, a lelki élet nagy mestere, sok lelki könyv szerzője. Newman erős lelkipásztori és írói tevékeny­séget fejt ki, védi a katolikuso­kat a különféle rágalmaktól, elő­ítéletektől és félreértésektől. Ha­tékony működését egyes angli­kánok és protestánsok nem né­zik jó szemmel, beperelik; a pe­reskedés sokáig elhúzódik. New­man végül is elveszti a bíróságon az ügyet, száz font bírságot kell fizetnie és a bírósági pereskedés kiadásait, amely összesen 14000 fontra rúg. (Ez a dollár jelenlegi értékét tekintve kb. 100 000 dol­lárt tesz ki.) Newman képtelen kifizetni ilyen óriási összeget; nyilvános gyűjtést szerveznek, mely bőven fedezi kiadásait. A fölösleget egy ingatlan megvéte­lére fordítja Rednall-ban, mely­nek temetőjében helyezik majd tetemét örök nyugalomra. 1854 és 1858 között Newman az általa indítványo­zott katolikus egyetemnek a rektora Dublinban. Ennek a munkának az eredménye híres könyve: Idea of a University. Az 1860-as években megírja egyik fő munkáját, az Apologia pro vita sua-1, melyben őszin­tén leírja megtérésének és szellemi-lelki fejlődésének minden vívódá­sát, fájdalmát és örömét. 1870-ben teszi közzé másik fő munkáját, a Grammar of Assent -et, melyben a vallásos hitnek mesteri leírását adja. Newmannak nagyon fáj, hogy egyes katolikus írók is megtámadják, és a modernizmus gyanújával vádolják. Ehhez talán hozzájárul az is, hogy Newman nem helyeseli az I. vatikáni zsinaton tárgyalt pápai csalatkozhatatlanság dogmájának kihirdetését. Amikor azonban ezt G. Richmond krétarajza Newmanről, 1840 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom