A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-05-01 / 5. szám
197 tgy biztos: az Úr Jézus úgy tanított, úgy szólt, ahogy addig ember nem beszélt. Nagyobb volt csodatetteiben, csodajeleiben, mint annyi más prófétája az Istennek. És mégis nem nagy csodatetteivel, nem csodás prédikációjával, hanem keserves kínszenvedésével váltott meg bennünket a kereszten. Az Emberfia életét adja azokért, akiket szeret. A szenvedésnek a titkát Ő sem oldotta meg egészen az értelmünk számára; de megmutatta a szenvedésnek világmegváltó, embert megváltó, embert boldogító értelmét, amikor szenvedése drága árán váltotta meg híveit. Szent Pál apostol — akiről azt mondja Aranyszájú Szent János, hogy Pál szíve Krisztus szíveimért Pál gondolkodás- módja, magatartása egészen olyan, mint az Úr Jézus Krisztusé, Pál egészen Krisztusba öltözött — fogságból ír a híveknek, akik bizonyára azon sopánkodtak, mennyi drága idő vész kárba az ostoba római törvény miatt, amikor Krisztus legjobb apostolát börtönbe vetik. Szabad mozgását megakadályozzák, száját szinte befogják. S Pál arról biztosítja a híveket a fogságból, hogy szenvedése az evangélium javára szolgált. Ez egyrészt a következőt jelenti: az őt őrző katonáktól s az őt látogató hívektől kezdve s azokon keresztül annyi más emberre is igen nagy befolyást gyakorolt, hogy egy szenvedő öreg ember derült lélekkel viseli szenvedését, és mindig egy Jézusról beszél azoknak, akik meglátogatják, s úgy tűnik, hogy nem találja a szenvedés napjait, éveit elviselhetetlen dolognak. Pál maga aztán megfogalmazza: „kiegészítem testemmel, amennyi hiányzik a Krisztus szenvedéséből, az Egyház javára." A nagy Krisztus előttünk ment az úton az Ű nagy keresztjével. Megmentette az egész világot. De arra biztatott bennünket, hogy nekünk is vinnünk kell a keresztünket mindennap. Úgy leszünk az ő tanítványai. Hogy ennek az Ö nyomán viselt keresztnek apostoli, embermentő, világmegváltó jelentősége van, azt Szent Pál mondotta ki legpontosabban a kolosszei híveknek: „Kiegészítem testemmel, ami hiányzik még Jézus teste, az Egyház javára a szenvedésből." Amit az Úr Jézus nyilván megmondott, amit Szent Pál olyan világosan megírt a híveknek, azt mindig átértették Krisztus szentjei,
