A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
115 Az iskolanővérek könyvkiadással is foglalkoznak: pedagógiai tárgyú és egyéb, az iskolával kapcsolatos kiadványaik jelennek meg. A központi házon kívül tevékenykedő nővéreket rendszeresen írásban tájékoztatják a rend életéről. Terézia anya szabályos időközökben meglátogatja a zárdákat és iskolákat. A kisebb vidéki iskolák a nagyobb városi iskolák hatáskörébe tartoznak. A nagyobb iskolák élére igazgatónőt nevez ki; ők felelnek a tanítónők munkájáért, és megszervezik az iskola nevelői tevékenységét. Terézia megköveteli a nővérektől, hogy naponta egy órát az iskolai problémák megbeszélésének, illetve a közös felkészülésnek szenteljenek. Az iskolanővérek, bár érthetően nagy fontosságot tulajdonítanak az oktatásnak, a fő hangsúlyt mégis a szívek és az akarat nevelésére helyezik. Az 1855-ös alapokmányban olvassuk: „A nővérek nemcsak az elmék kiképzésére törekednek, hanem elsősorban arra, hogy a szíveket a keresztény erények felé irányítsák.” (Folytatjuk.) Várszegi József BŰNBÁNAT Ki tűrni tanítottad a szegényt nevetni a szomorút ki szivárvánnyal hirdettél reményt felderítve a borút ki mezítláb jártad a világot s nyomodban a szeretet dúsan termő' kalászokat hajtott jöjj hallgasd meg vétkemet gyarló fiad csendes hódolattal bocsánatért áll eléd oldozd fel Uram szánó szavaddal szolgád hitvány életét bocsásd meg hogy oly mohón szerettem imádtam éjt s napot hogy oly kapzsin magamhoz öleltem mind ki ajkamra vágyott virágot téptem szívem pázsitján s csókra cserélve szirmait széjjelszórtam tékozolva balgán iijú életem csokrát bocsásd meg fiad megannyi bűnét s ha büntetsz is úgy ítélj álmaimnak hagyd meg csodás ízét SZERESSÉL ÁLDJÁL KÍMÉLJ Várszegi József 1956-ban, fiatalon jött Kanadába. Azóta állandóan angol nyelvűek között él, verseit „magának” Írogatja. Baleset következtében teljesen tolószékhez van kötve már sok éve. A Szívben ez az első írása.
