A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-03-01 / 3. szám

107

nyei Atya tőlünk vár. Kerüljön, amibe kerül. Esetleg ránk is életünk látszólagos tragédiája vár, de kitartó szeretetünk és engedelmességünk győzelmes gyümölcse — az evangélium öröme és békéje most, majdan pedig az örök élet - éppen ebben fog beteljesülni. így kerülhetjük el a valóban tragikus életet: röpke előnyökért és gyönyörökért nem veszítjük el azt, amit az Atya nekünk szánt — a valódi és teljes, az isteni életet, örökségünket.

Intsen hát bennünket naponta otthonunkban a virágvasárnapi barka, miképpen kell életünk ártatlanságával, azaz a jóságos cselekedetek gyakorlásával virágoznunk Krisztusnak, a nem földi királynak!

(S. Sz.)

Március 30 - HÜSVÉTVASÁRNAP

A KERESZTÉNY REMÉNY KIAPADHATATLAN FORRÁSA

A szentmise olvasmányai:

ApCsel 10,34a.37—43: Péter apostol tanúskodik: a keresztre feszített valóban föltámadt, vele ettünk és ittunk.

Kol 3,1 —4: Pál apostol figyelmeztet: az égiekre irányuljon figyelmünk,

ne a földiekre.

Jn 20,1—9: Péter és János megérti az üres sírnál:

Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.

Feltámadtál: Atyád keze dicsőségedbe visszavisz.

Hisszük, hogy egykor általad életre támadunk mi is.

Szívünket, Jézus, töltse be a húsvét boldog öröme: kiket kegyelmed üjraszült, győzelmeidben részesítsd.

Ezt az 5-6. századból származó himnuszrészletet az egyház a húsvéti zsolozsmában imádkozza. Szépen tükrözi a keresztény meggyőződést: Krisztus feltámadása nem elszigetelt, múltbeli esemény; a húsvéti misztérium, az élő Jézus értünk van, alapvető jelentőségű a mi életünk szempontjából. Kell, hogy a mai nap célt és értelmet adjon életünknek, örömet az egyhangúan és szürkén pergő napjainkba. Imádkozzunk a kegyelemért, hogy ez a húsvéti ünneplés megértesse velünk, mit is jelent a föltámadás Jézusnak és nekünk.

Milyen is volt Jézus élete? Nehéz és kemény, talán annyira, amennyire a miénk sosem lesz. Ő szegénységben született, szegényen