A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-03-01 / 3. szám
136 .ÁLLHATATOS LESKELŐDŐ VAGY MAGÁNYOS ÖREG?" Ezen a címen jelent meg a „The Tablet"-ben a következő felhívás 1985. január 19-én: „Túl sok idős ember számára a függöny hasadéka az egyetlen kapcsolat a világgal. Nem tudnak kimenni a lakásból, mert fizikailag képtelenek, vagy pedig csak egyszerűen nincs hová menniük. Ki vannak éhezve az emberi kapcsolatokra. Segítse ezeket az embereket! Adománya hozzájárulhat napköziotthon teremtéséhez, ahol az öregek élvezhetik mások társaságát, új elfoglaltságot találhatnak, esetleg barátokra lelhetnek. Az Ön segítségével minibuszokat vehetünk, hogy ezeket az embereket a napköziotthonokba szállítsuk... Ma segítsen, mert a függönyrések mögött túl sok a magányos, idős ember. . Nagyböjt van. . . Vajon családjában, közvetlen környezetében nincs olyan magányos öreg, akire valamivel több időt szentelhetne? Éheztem az emberek társaságát — és megosztottátok velem időtök kenyerét. Szomjaztam megértő szavatokat és fületeket — és adtatok figyelmetek borából. Fáztam az arctalan, közömbös magányban — és aranyió emberi kapcsolatok ruhájába bújtattatok. Múltam poros útjain erőtlenül, magamban botorkáltam — és az élet eleven ösvényein felém jöttetek, hogy újra otthon legyek ebben a megváltozott világban. Beteg voltam, mert társaim a sír nyelte el, enyéimet az élet — és ti fölkerestetek szomorú, dohos betegszobámban. Kopott emlékeim börtönébe zárt reszkető lábam, csúfondáros korom — és ti megnyitottátok zárkám ajtaját... Gyertek hát, jöjjetek Isten választottai, mert most titeket az ő országában Atyám fog megáldani. (Sajgó Szabolcs)