A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

Ill kai és tanításukkal Krisztus felé fordítják, és így a serdülő gyermek saját maga is megismeri és főleg gyakorolja a keresztény életmódot. Mi nem látjuk a föltámadt Krisztust, de Ö megnyugtatott ar­ról, hogy ha va­lamit a legki­sebbnek te­szünk, neki tesszük. Vagy mint a máso­dik olvasmány­ban olvastuk: aki szereti a szülőt, szereti a gyermekét is. Jézus ta­nítványai az első órákban megijedtek, és zárt ajtók mögé bújtak. Ez csak igen rövid ideig tartott, mert Jézus elküldte nekik Szendéikét, aki az erősség Lelke. Ez a Lélek arra késztette őket, hogy felnyissák az ajtó zárait, és a világ előtt tanúskodjanak Jézus föltámadásáról, fő­leg azzal, hogy minden embert testvérüknek fogadtak el, és mint test­véreket szerették. Az egyházi közösség, a Krisztus követői nem búj­hatnak zárt ajtók mögé. Az ő feladatuk az, hogy kilépjenek a világ­ba, és emberszeretetükkel tanúságot tegyenek az Isten szeretetéről az emberek iránt. Az ilyen magatartás a valóságos megtérés, a keresztsé- gi fogadalom betöltése. Es aki ilyen lelkülettel él, abban eltűnik a kétség, azok számára Krisztus élő valóság lesz, mert megtalálják őt embertestvéreikben. Nem tűrjük, hogy magyarok Magyarországot ócsárolják! A magyar ne jut­tassa a magyart lakat alá! A magyar ne árulkodjék a magyarra! Mi megbecsülünk mindenkit, akik egyek velünk magyarságunkban. Azon leszünk, hogy a könnye­ző Szűzanya ne sírjon hiába felettünk! □ o □ Mindaddig, amíg a magyar népben él a hit, ez a hit nagy erőt ad a nemzet­nek a talpraálláshoz. Ami az én szerény személyemet illeti, nem tekintem maga­mat egyébnek, mint nemzetem és népem szolgálattevőjének. Ezt a szolgálatot teljesíteni akarom, akármilyen árat követeljen is. Tinektek pedig azt mondom; az Egyházhoz való ragaszkodásban, az erkölcsi elvek tiszteletben tartásában és a magyarsághoz való ragaszkodásban legyetek rendületlenek! Mindszenty József

Next

/
Oldalképek
Tartalom