A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-12-01 / 12. szám

562

Problémák is Megoldások

CSOPORTOS MEGBESZÉLÉS EGY KÖZÉRDEKŰ TÉMÁRÓL (Második és befejező rész)

Válasz a 3. kérdésre: Ha a házaséletben bekövetkezett az elszürkülés, hogyan lehet gyógyítani?

Először is megpróbáljuk az okokat megkeresni. A felismerés után: készség a megbocsátásra. (Nemcsak mondom, hogy nem haragszom, hanem szívem mélyén őszintén megbocsátok — ehhez imádsággal Istentől kérek kegyelmet.)

Komoly válsághelyzetben az ember csak Isten kegyelmére és hűségére támaszkodva, tehát természetfölötti alapon képes megőrizni a kapcsolatot. Pusztán emberi erő ehhez nem elég.

Hinnünk kell a kapcsolat javíthatóságában. Tanácsos tapasztalt lelkivezető, jóbarát tanácsát kérni.

A továbblépést tiszta lappal kell kezdeni. Kölcsönösen tisztázni az eltávolodás okait; ne erőszakoljuk a másikra vélt igazunkat, hisz ki kell egészítenünk egymást: a nő adja a gyengédséget, a férfi a biztonságot.

Keresztényi lelkülettel és kölcsönös megbocsátással kell visszaállítani a bizalmat.

Igyekezzünk úgy viselkedni, hogy egymás számára szeretetreméltóvá váljunk.

Az „én” és a „te” szemlélet helyébe lépjen a „mi”!

Ne hagyjuk elszürkülni a házasságot, próbáljunk újítani! Mint ahogy naponként tartunk önvizsgálatot és megfogadjuk, hogy másnap új emberként kezdjük, mindennap legyünk kicsit újak, mások, és mindig az adott körülményekhez igazodjunk.

Legyünk figyelmesek: mire van szüksége társunknak — ápolásra, szeretőre, barátra vagy társra.

Egy-egy gyermek születése mindig visszahozza egy kicsit az