A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
548 „En Uram, Istenem, hálát adok neked, hogy e nap végéhez ért. Hálát adok neked, hogy testben, lélekben békét adtál nekem, hogy kezed fölöttem tartottad, hogy védtél és megőriztél engem. Bocsásd meg kishitűségemet, a rosszat, melyet ma tettem, és segíts, hogy megbocsássak azoknak, akik megbántottak. Adj nekem nyugodt éjjeli álmot a Te gyengéd gondoskodásod szárnyai alatt, és védj mega sötétség minden kísértésétől. A Te kezeidbe ajánlom szeretteimet, és mindazokat, akik e házban laknak; testemet és lelkemet neked ajánlom. Istenem, áldasséka Te szent Neved. Amen.” Csizmazia Piacid MAGYAR CISZTERCIEK AZ ÚJVILÁGBAN II. 3. A dallasi alapítás 1953 közepén, annyi kísérlet és bizonytalanság után, a magyar ciszterci csoport aligha gondolta, hogy a gondviselés milyen hamar utat mutat a megoldáshoz. 1953 őszén két társunk tanítani kezdett a Saint Mary of Namur nővérek Fort Worth-i (Észak-Texas) iskolájában. Ezt a modern szerzetesközösséget a XIX. században alapította egy belga ciszterci atya, és így bizonyos lelki kapcsolatot éreztek a renddel. A nővéreknek számos iskolájuk volt a környéken, és akkoriban arról gondolkoztak, hogy kétéves junior college-ukat teljes négyéves kollégiummá építik ki. Mivel azonban a terv kivitelezésére nem voltak elegen, szívesen vették a gondolatot, hogy a magyar ciszterciek vegyenek részt a tervezett intézmény munkájában. Ferenczy György Csaba jelentést küldött a perjelnek, és mivel a terv jó megoldásnak látszott, még ugyanabban az évben megindultak a tárgyalások Thomas K. Gormannal, Dallas—Fort Worth püspökével a ciszterciek letelepedéséről. Az energikus, sokat építő, alkotó püspök szívesen fogadta a tervet, hiszen jól látta, hogy egy jól képzett, európai és amerikai egyetemi fokozatokkal rendelkező csoport áll itt készen a munkára. Erre annál is inkább szükség volt, mert az eredetileg tervezett kis college helyett hamarosan egy teljes katolikus egyetem terve kezdett kibontakozni, ami a nővérek anyagi és személyi lehetőségeit messze túlhaladta. Szerencsére maga a püspök vette át az irányítást, és a University of Dallas mint egyházmegyei intézmény kezdte el a szervezési és építkezési munkálatokat. Az 1954—55-ös tanévben már hét magyar atya működött Dallasban és környékén: részben tanítottak az egyházmegyei középiskolákban, részben kisegítettek a plébániákon. így megismerkedhettek a texasi környezettel, másrészt
