A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-11-01 / 11. szám
499 Sajgó Szabolcs MERRE JÁR Tűz Tamásnak ledűlt a lángos kandeláber kigyúlt a gyönge, kócos alkonyat bírókra kelt a testes esttel s bizony ma is alulmaradt leplet terítve fűre, fára a buja föld az éjjel frigyre lép izzadt ölét a rét kitárja s csillagszemét ott fönn az ég a lomha tóval erről-arról fáradt agyam még csöppet elcseveg találgatom, az elmúlt napból a Virradást mi éri meg üres kezemben tegnapokkal a játszi tajték csendben összesúg a parton állok, egymagámban fülelve: merre jár az Úr. A KERESÉS „ZSÁKUTCÁI” „Az Istent keresőknek minden a javára válik’ — olvassuk a rómaiaknak szóló levélben. Vagy más szavakkal: az igazából a lelkiismeretét követő embernek még a tévedései is a javára vannak. Továbbá: a korábban éltek és általában mások keresései — mégha rossz irányú tapogatózások is voltak — mindig nagyszerű elmélkedésianyag lehetnek az emberséget, keresztény hivatást valóban komolyan vevők számára. Lássunk most ezért az egyháztörténeti kérdések keretében néhány múltbeli „zsákutcát”. Annál is inkább, mert a tévedések gyakran koronként ismétlődnek — s a mi korunk sem mentes a tévedésektől.
