A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-11-01 / 11. szám
497 gis türelemmel viselt szenvedésével, jóságot és reményt sugárzó egyéniségével nagy összetartó és bátorító erő volt a szétszórtságban élő rendtagok számára. 2. Az első évek Amerikában Endrédy apát már közvetlenül a háború befejezése után gondolt annak szükségére, hogy a magyar ciszterci rend külföldön is megvesse lábát és folytassa, ha szűkebb keretek között is, hagyományos életformáját meg az egyházért és az ifjúságért végzett munkáját. Ezért a rend vezetősége két rendtársat, Molnár Rajmundot és Nagy Anzel- met azzal bízta meg 1945 őszén, hogy Rómán keresztül Amerikába utazzanak megfelelő letelepedési helyet keresni. 1946 áprilisában léptek az Újvilág földjére az első magyar ciszterciek, és első útjuk egy ciszterci monostorba, Spring Bankbe (Okauchee, Wisconsin) vezetett, amelyet eredetileg osztrák és holland szerzetesek hoztak létre, de pénzügyi nehézségek és főleg emberhiány miatt sehogyan sem tudott kifejlődni. Edmondo Bemardini, a rend generális apátja úgy akarta a folytonos nehézségekkel küzdő monostor helyzetét rendbehozni, hogy felajánlotta a zirci kongregációnak (vagyis a magyar rendtartománynak), abban a reményben, hogy több magyar is Amerikába jöhet, és a házat fellendítheti. Endrédy apát és tanácsa elfogadta az ajánlatot, és hosszas tárgyalások után megegyezés jött létre, amelynek alapján a magyar kongregáció átvette Spring Banket, és Molnár Rajmund lett a peijel 1947 májusában. A tényleges hatalom azonban továbbra is nagyrészt a holland Romuald Pecasse, az előző peijel és gazdasági intéző kezében maradt, főleg az általa sikeresen vezetett miseintenció-gyűjtés és az ezzel járó pénzkezelés révén. A magyarok száma 1949-re már tizenegyre emelkedett, és a csendes, álmos Spring Bank-i életbe a fiatal magyar gárda eleven mozgást és új erőt hozott. Hivatások is kezdtek jelentkezni, ezek előmozdítására úgynevezett „apostoli iskolát” létesítettek. A ház jótevőivel való kapcsolat erősítésére havi folyóiratot indítottak Salva Regina címmel; kísérletek történtek egyházművészeti stúdió felállítására, mezőgazdasági munkára. Ámde hamarosan kiderült, hogy végleges otthonnak és munkaterületnek ez a hely nem alkalmas: az egész életforma, a közösség munkája és jogi helyzete tisztázatlan volt, és mivel a magyarországi események lehetetlenné tették, hogy a hazai rendi kormányzat megfelelő lépéseket tegyen, a ház sorsa mindinkább a magyar hagyományokat és életformát kevéssé ismerő vagy értékelő római vezetőség kezébe került. A Matthaeus Quatember generális által 1950-ben készített háziszabályzat szinte teljesen figyelmen kívül hagyta a zirci constitúciókat és rendi célokat, és egy világtól elzárt,