A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

441

Babos István

VASÁRMAPI sowdolatoií

Október 20 - ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP

Olvasmányok: íz 53,10—11; Zsid 4,14-16; Mk 10,35-45 „Ha valaki... első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája.”

Nem valami kecsegtető a szolgasors. Gondoljunk a zsellérekre vagy a cselédlányokra, akiknek se éjjele, se nappala nem volt. Ezt akarja Jézus tanítványaitól? Nem ilyen szolgaságot, hanem szerétéiből mások szolgálatára szentelt életet követel tőlük.

Jézus tanítása nem vert gyökeret követőiben föltámadása előtt. Egyszerűen nem tudták megkülönböztetni Isten országát a földi országtól. Jézus több alkalommal igyekezett kijavítani félreértésüket, de sikertelenül. Szent János evangéliumában olvassuk, hogy az utolsó vacsorára menet is az első helyekért harcoltak, mire Jézus megmosta lábukat,és ezzel mutatta be nekik, hogy Isten országában a,,hatalom” szolgálat. Kereszthalála és feltámadása után — amely kiváló példája volt embertársai szolgálatának — értették meg az apostolok, mit jelent a felelős beosztás az egyházban. Miből látjuk ezt?

Az újszövetség könyvei, amelyek az első század második felében íródtak, ismerik a különféle polgári, társadalmi és katonai rangjelzéseket, és használják is azokat, de csak pogány és zsidó személyekkel kapcsolatban. Az ősegyház szociális szervezete is kialakult; a zsidóságból megtért hívek vezetése a preszbüteroszok (öregek), a pogányokból megtérteké az episzkoposzok (felügyelők, püspökök) kezében volt. De amikor le akarták írni ennek a beosztásnak a belső lényegét, nem úgy utaltak rá, mint hatalomra, hanem egy új szót formáltak, amelyet maga Jézus is sokszor használt. Minden egyházi beosztás szolgálat, amelyet görögül diakoniának, latinul ministerium- nak neveznek.

Emlékezzünk az első két olvasmányra; ezek ugyanezt a gondolatot említik meg: a szolga másokért szenved, és a Főpapunk velünk együttérző, minket szolgáló személy.

A szolgálat sok mindenre irányítható. A világi életben sokszor hallunk arról, hogy rendnek kell lenni. Ha valaki az egyházban olyan rendet akarna teremteni, mint valami jól fegyelmezett iskolában, ka-